2009. szeptember. 02. 12:35
Eduline
Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 02. 11:46
Közoktatás
Zöld iskolák Magyarországon
Ma Magyarországon 4000 óvodából mindössze 204-ben és 3000 iskolából mindössze 354-ben oktatják külön tantárgyként a környezetvédelmet és környezeti nevelést. Ezek után nem meglepő, ha itthon a gyerekek kevesebb mint 10 százaléka tudja, hogy miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés vagy hogy például miért ne égessük feleslegesen a villanyt.
Európa nyugati felében ma már szinte minden gyerek részesül környezeti nevelésben, itthon ezzel jócskán le vagyunk maradva. Nem is csoda, hogy míg nálunk a hulladékok mindössze 8-12 százalékát gyűjtik be szelektíven, addig a többi európai tagállamban ez átlagosan több, mint a duplája, Németországban például ez a szám közel 60 százalék.
A zöldóvodában és az ökoiskolában kidolgozott környezetvédelmi oktatási programokat tanítanak a fiataloknak, valamint a tanterv tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. A „zöld diákok” számára természetes, hogy a hulladékot szelektíven válogatják, és irányítottan részt vesznek különböző környezetvédelmi programokon pl.: Mérd az időt!, Bisel, Globe, egyéb rajzpályázat stb. A környezeti neveléshez többek között hozzá tartozik a megfelelő étkezés, gyakori kirándulás, állatgondozás, és növényápolás elsajátítása, valamint a gyakori erdei óvoda/iskola látogatás.
A „zöld” intézményekben nem csupán arra tanítják a diákokat, hogy szeressék az állatokat, növényeket, hanem megmutatják nekik, hogy a mindennapok során hogyan tudják védeni a környezetet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiknél már ilyen korán elkezdik a „zöld” oktatást, később sokkal könnyebben építik be a saját, felnőtt fogyasztói életükbe például a szelektív hulladékgyűjtést és kevésbé érzik ezt „nyűgnek” mint azok, akik felnőttként ugranak fejest a környezettudatos életmódváltásba.
Az Unió államaiban a környezeti nevelést, mint külön tantárgyat vezették be minden iskolában. Magyarországon ez választható, így az iskolák általában a „kötelező” tananyagon kívül nem foglalkoznak ezzel a problémával. Ezzel szemben a zöld óvodák, ökoiskolák megfelelő keretet adnak arra, hogy a környezetvédelem alapjait a diákok elsajátítsák. Igaz a Nemzeti alaptantervben szerepel a környezeti nevelés, de az iskolák és óvodák mégis többnyire macerának érzik csatlakozni a környezeti tudáslánchoz, pedig a program számos előnnyel jár.
Amelyik intézmény kapcsolódik a tudáslánchoz, az lényegesen több pályázaton vehet részt, és ezáltal nyerhet támogatást intézményének, valamint udvarára fát, bokrokat is ültet a szaktárca. Ezen kívül a környezetvédő intézmény évente négy környezetvédelmi napon ingyen látogathatja az ország nemzetiparkjait, ahová az eljutását is megszervezik az érdeklődő csoportoknak.
Hiába a könnyű hozzáférés, a magyar intézmények többsége nem veszi a fáradtságot, hogy csatlakozzon a környezetineveléshez. Pedig nem nehéz. Az oktatási intézmények a szaktárca honlapján csatlakozhatnak a tudáslánchoz, ahol elérhető a minisztérium interaktív térképe, amely megmutatja az ország és a szomszédos országok zöld intézményeit, környezetvédelmi programjait, aktuális pályázatait.
Gáti Miklós
eduline
A zöldóvodában és az ökoiskolában kidolgozott környezetvédelmi oktatási programokat tanítanak a fiataloknak, valamint a tanterv tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. A „zöld diákok” számára természetes, hogy a hulladékot szelektíven válogatják, és irányítottan részt vesznek különböző környezetvédelmi programokon pl.: Mérd az időt!, Bisel, Globe, egyéb rajzpályázat stb. A környezeti neveléshez többek között hozzá tartozik a megfelelő étkezés, gyakori kirándulás, állatgondozás, és növényápolás elsajátítása, valamint a gyakori erdei óvoda/iskola látogatás.
A „zöld” intézményekben nem csupán arra tanítják a diákokat, hogy szeressék az állatokat, növényeket, hanem megmutatják nekik, hogy a mindennapok során hogyan tudják védeni a környezetet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiknél már ilyen korán elkezdik a „zöld” oktatást, később sokkal könnyebben építik be a saját, felnőtt fogyasztói életükbe például a szelektív hulladékgyűjtést és kevésbé érzik ezt „nyűgnek” mint azok, akik felnőttként ugranak fejest a környezettudatos életmódváltásba.
Az Unió államaiban a környezeti nevelést, mint külön tantárgyat vezették be minden iskolában. Magyarországon ez választható, így az iskolák általában a „kötelező” tananyagon kívül nem foglalkoznak ezzel a problémával. Ezzel szemben a zöld óvodák, ökoiskolák megfelelő keretet adnak arra, hogy a környezetvédelem alapjait a diákok elsajátítsák. Igaz a Nemzeti alaptantervben szerepel a környezeti nevelés, de az iskolák és óvodák mégis többnyire macerának érzik csatlakozni a környezeti tudáslánchoz, pedig a program számos előnnyel jár.
Amelyik intézmény kapcsolódik a tudáslánchoz, az lényegesen több pályázaton vehet részt, és ezáltal nyerhet támogatást intézményének, valamint udvarára fát, bokrokat is ültet a szaktárca. Ezen kívül a környezetvédő intézmény évente négy környezetvédelmi napon ingyen látogathatja az ország nemzetiparkjait, ahová az eljutását is megszervezik az érdeklődő csoportoknak.
Hiába a könnyű hozzáférés, a magyar intézmények többsége nem veszi a fáradtságot, hogy csatlakozzon a környezetineveléshez. Pedig nem nehéz. Az oktatási intézmények a szaktárca honlapján csatlakozhatnak a tudáslánchoz, ahol elérhető a minisztérium interaktív térképe, amely megmutatja az ország és a szomszédos országok zöld intézményeit, környezetvédelmi programjait, aktuális pályázatait.
Gáti Miklós
eduline
