2009. szeptember. 02. 12:35 Eduline Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 02. 11:46 Közoktatás

Zöld iskolák Magyarországon

Ma Magyarországon 4000 óvodából mindössze 204-ben és 3000 iskolából mindössze 354-ben oktatják külön tantárgyként a környezetvédelmet és környezeti nevelést. Ezek után nem meglepő, ha itthon a gyerekek kevesebb mint 10 százaléka tudja, hogy miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés vagy hogy például miért ne égessük feleslegesen a villanyt.

Európa nyugati felében ma már szinte minden gyerek részesül környezeti nevelésben, itthon ezzel jócskán le vagyunk maradva. Nem is csoda, hogy míg nálunk a hulladékok mindössze 8-12 százalékát gyűjtik be szelektíven, addig a többi európai tagállamban ez átlagosan több, mint a duplája, Németországban például ez a szám közel 60 százalék.

A zöldóvodában és az ökoiskolában kidolgozott környezetvédelmi oktatási programokat tanítanak a fiataloknak, valamint a tanterv tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. A „zöld diákok” számára természetes, hogy a hulladékot szelektíven válogatják, és irányítottan részt vesznek különböző környezetvédelmi programokon pl.: Mérd az időt!, Bisel, Globe, egyéb rajzpályázat stb. A környezeti neveléshez többek között hozzá tartozik a megfelelő étkezés, gyakori kirándulás, állatgondozás, és növényápolás elsajátítása, valamint a gyakori erdei óvoda/iskola látogatás.

A „zöld” intézményekben nem csupán arra tanítják a diákokat, hogy szeressék az állatokat, növényeket, hanem megmutatják nekik, hogy a mindennapok során hogyan tudják védeni a környezetet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akiknél már ilyen korán elkezdik a „zöld” oktatást, később sokkal könnyebben építik be a saját, felnőtt fogyasztói életükbe például a szelektív hulladékgyűjtést és kevésbé érzik ezt „nyűgnek” mint azok, akik felnőttként ugranak fejest a környezettudatos életmódváltásba. 

Az Unió államaiban a környezeti nevelést, mint külön tantárgyat vezették be minden iskolában. Magyarországon ez választható, így az iskolák általában a „kötelező” tananyagon kívül nem foglalkoznak ezzel a problémával. Ezzel szemben a zöld óvodák, ökoiskolák megfelelő keretet adnak arra, hogy a környezetvédelem alapjait a diákok elsajátítsák. Igaz a Nemzeti alaptantervben szerepel a környezeti nevelés, de az iskolák és óvodák mégis többnyire macerának érzik csatlakozni a környezeti tudáslánchoz, pedig a program számos előnnyel jár.



Amelyik intézmény kapcsolódik a tudáslánchoz, az lényegesen több pályázaton vehet részt, és ezáltal nyerhet támogatást intézményének, valamint udvarára fát, bokrokat is ültet a szaktárca. Ezen kívül a környezetvédő intézmény évente négy környezetvédelmi napon ingyen látogathatja az ország nemzetiparkjait, ahová az eljutását is megszervezik az érdeklődő csoportoknak. 

Hiába a könnyű hozzáférés, a magyar intézmények többsége nem veszi a fáradtságot, hogy csatlakozzon a környezetineveléshez. Pedig nem nehéz. Az oktatási intézmények a szaktárca honlapján csatlakozhatnak a tudáslánchoz, ahol elérhető a minisztérium interaktív térképe, amely megmutatja az ország és a szomszédos országok zöld intézményeit, környezetvédelmi programjait, aktuális pályázatait. 


Gáti Miklós

eduline
Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.