Pénzügyi ismeretek oktatása: megtanítják őket kezelni
Hamarosan véget ér a középiskolákban az első kísérleti pénzügyi oktatási program, a jövőt pedig egy eco-iskolahálózatban képzelik el a jegybanknál. A bökkenő csak az, hogy kevés a képzett oktató.
A gimnazista korosztály csaknem 60 százalékát nem érdeklik a pénzügyi kérdések. Ráadásul nem is értik a pénzintézeti bikkfanyelvet. Alig valamivel jobb csak a helyzet a 18 és 30 év közöttieknél, ahol a tájékozatlanok aránya 40 százalék körüli — derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2006. végi közvélemény-kutatásából. Noha azóta nem szondázták meg a fiatalokat, de Szalay György, az MNB elemzője úgy látja: a helyzet legfeljebb annyiban változott, hogy a berobbant pénzügyi-gazdasági válság legalább az érdeklődést felkeltette a pénzügyek iránt. Közvetve tehát segítette az Öngondoskodás Alapítvány által kezdeményezett s az MNB támogatásával létrehozott oktatási programot is, amelynek kísérleti oktatására a két intézmény 2008 nyár elején írt ki pályázatot, a nyertes középiskoláknak 1-1 millió forint támogatást ajánlva fel. A kiírásra 142 intézmény jelentkezett, ezek közül választotta ki az MNB azt a 25-öt, amelynél a legbiztosabbnak találta a kísérleti jellegű pénzügyi oktatás megvalósíthatóságát, és azt, hogy az iskolák és oktatói majd át is adják tapasztalataikat a szűkebb régióban.
Részvényeladás a könyvtárból
A program újdonsága a mindennapos pénzkezelés középpontba állítása volt, ezért az egyebek között a bankkártyahasználattal, a különféle hitelek felvételével és a tőzsdei üzletkötéssel is foglalkozó tananyag kihívást jelentett az elsősorban elmélettel alapozó gazdasági középiskoláknak is. Kivétel azért akadt, a pályázat egyik nyertese az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) például már oktatott efféle ismereteket a Nemzetközi Bankárképző Zrt. tananyagának felhasználásával, igaz, két évvel korábban, és csak egy féléven át.
A pályázathoz járó támogatás azonban most is jól jött, így egy év szünet után ismét beillesztették programjaik közé a gyakorlati pénzügyi ismereteket, ezúttal az Öngondoskodás Alapítvány irányításával készült tananyagot használval. „Amikor 2008 szeptemberében elindultunk, még nem sejtettük, mennyire aktuális lesz a pénzről és a pénz- és tőkepiaci folyamatokról beszélni” — összegezte tapasztalatait kiadványunknak Szűcs Tamás, a gimnázium ügyvezető igazgatója. A pénzügyi válság sokszor át is írta kissé az óra programját, mert a diákok több esetben a hírekben előző nap hallott piaci események okairól és következményeiről faggatóztak. „Mi magyarázza a forintárfolyam alakulását? Mikor lehet az eurót bevezetni, és az jó lesz-e nekünk, vagy sem?” — idézte fel az oktatóknak feltett kérdéseket Szűcs.
A tananyag hasznát látja az igazgató abban is, hogy például lehetőséget ad a pénzügyi szemléletformálásra, a gazdasági kölcsönhatások megvilágítására. Ez utóbbira pedig már csak azért is szükség van, mert a fiatalok többnyire úgy gondolják, hogy ha például alacsony a nyugdíj, elég megemelni a nyugdíjjárulékot, vagy ha nincs az államnak erre vagy arra pénze, akkor az adókat kell feljebb srófolni, fontos tehát megmutatni nekik, hogy ezek a döntések az előnyök mellett milyen hátrányokkal járnak. Népszerűvé aktualitása mellett az tette a tantárgyat az AKG-ban, hogy az oktatás részeként egy hónapos tőzsdei kereskedési versenyt indítottak, amelyben a tanulók fiktív pénzzel, de valós adatok alapján online megbízásokkal adhattak-vehettek a budapesti parketten.
Ez a kötelező tantárgyi tartozéknak tekinthető tanulmányi verseny fogta meg a legjobban a diákokat a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnáziumban is, ahol a tárgyat a tízedikesek szakközépiskolai tantervébe illesztették bele. „A szünetekben rohantak a könyvtárba, hogy az interneten keresztül részvényeket adjanak el vagy vegyenek” – jellemezte lapunknak a tanulók lelkesedését Merényi Zsuzsa tanár, hozzátéve, hogy a kereskedési láz inkább a fiúkat kapta el. Ettől függetlenül ezt a tantárgyat is éppúgy fogadták, mint a többi kötelező tanulnivalót, egyértelmű sikert ezért inkább a pénzügyi oktatóprogramra épülő szakkör hozott, amelyet a gimnázium mindenképpen folytat, miközben a pénzügyi ismeretek tantárgy hosszú távú kilátásai már nem ennyire biztosak.
A pilisvörösváriak törekvéseit segíti, hogy pedagógiai programjukban a vállalkozási-gazdasági oktatásnak meghatározott órakerete van, és a pályázattal érkezett tananyagot is egyszerűen ebbe a keretbe helyezték bele. Azokban az iskolákban viszont, ahol nincsen ilyen órakeret, ott nem csupán a tantestülettel és a szülőkkel kell elfogadtatni – akár más tantárgyak kárára – a változást, hanem a fenntartóval is, hogy legyen pénz az oktatás finanszírozására.
A tudatos pénzügyekért
Segítené a pénzügyi ismeretek önálló tantárggyá válását a 11. és 12. osztályok-ban, ha érettségizni lehetne belőle. Ebben az esetben a szigorúan felvételivizsga-szempontok szerint tantárgyat választó tanulók sem ellenkeznének. Erre egyébként példa az elméleti mikro- és makroökonómiára épülő gazdasági ismeretek tantárgy, amely több gimnáziumban már beépült a tantervbe, és lehet belőle érettségi vizsgát tenni. „A pénzügyi ismereteket talán ebbe kellene belesimítani” – véli Merényi.
A kísérleti tanévek követően 2008 őszétől az oktatási program egy új iskolahálózati modell keretében élhetne tovább a jegybank és a kezdeményezésére 2008-ban létrehozott Tudatos Pénzügyekért Alapítvány elgondolása szerint. A hálózat magja a tavalyi pályázaton nyertes 25 intézmény lenne, hozzájuk csatlakozhatna további 50-55 olyan iskola, amelyek előéletüktől függetlenül vállalnák, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a pénzügyi ismeretek átadására, akár a tanterv részeként, akár szakkörök, előadások szervezésével. Az iskolahálózat működtetéséhez pénzügyi támogatásra is szükség lesz — ismerte el Szalay, hozzátéve, ennek részleteit most dolgozzák ki.
Ha pénz még nincs is, a pénzügyi oktatási anyagok száma egyre gyarapszik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2008-ban 35,7 millió forintot költött pénzintézeti bírságokból támogatott pályázatokon keresztül különféle ismeretterjesztő anyagok előállítására. Az összegből jutott a Fogyasztóvédelmi Egyesületnek is egy online multimédiás oktatási anyag elkészítésére, amelyet idén márciusban be is mutattak az iskolák kapcsolattartóinak az egyesület központjában. Támogatta a PSZÁF a TAS-11 Kft.-t is, amely szabadsuli néven az interneten követhető előadásokat szervez különféle pénzügyi-gazdasági témakörökben, s ebből a pénzből került ki egy hitelkalkulátor is, amely nemcsak az ajánlatokat hasonlítja össze az interneten, hanem egyúttal a hitelfelvétel legfontosabb tudnivalóit is összefoglalja.
Oktatók felkészítésére is lehet pénzt nyerni az idén, a PSZÁF ugyanis 250 tanár továbbképzésére írt ki pályázatot, amely éppen elbírálás alatt van. A pénzügyi oktatás szélesebb körű terjesztésének egyelőre továbbra is gátja a megfelelő tudású oktatók hiánya, a jegybank is csak úgy tudta elindítani tavaly a kísérleti programját, hogy előtte augusztusban háromnapos felkészítést szervezett, amelyet egy-két napos továbbképzések követtek. Kézenfekvő lenne, hogy a Tudatos Pénzügyekért Alapítvány az új eco-iskolahálózat létrehozásánál támaszkodjon a PSZÁF-pályázatra, de — mint lapunk megtudta — a szálakat nem kötötték össze, az a jövő feladata.
[[ Oldaltörés: tőzsdelabor ]]
Tőzsdalabor
Az Erste Befektetési Zrt. még tovább ment, amikor tőzsdelabor néven hétféle témából álló ingyenes oktatássorozatot indított ügyfeleinek az év elején. Az online értékpapír-kereskedési rendszer használata mellett a divatos tőzsdei üzletek, egyebek között a devizakereskedés és az áresésre spekuláló shortolás csínját-bínját is elmagyarázzák.
Az Erste üzletkötői azért adták tanításra a fejüket, mert a válság következtében alulértékeltté vált részvények tőzsdei tapasztalat nélküli tömegeket csábítottak spekulációs vásárlásokra. „2008 utolsó negyedévében 7 ezer számlát nyitottunk, csaknem feleannyit, mint addig összesen, viszont félő volt, hogy a tapasztalatok nélküli befektetők egy-egy rossz döntéssel jelentős vagyonokat vesztenek majd el. Ezt pedig nem engedhetjük meg, mert közös érdekünk a befektetett vagyon megőrzése, gyarapítása” – mondta el lapunknak Bozsik Balázs igazgató, honnan jött az oktatás ötlete.
A 10-15 fős foglalkozások, amelyeket egyébként harmadrészt nők, többnyire otthon ülő kisgyerekesek töltöttek meg, olyan népszerűek lettek, hogy egyre nehezebb lett bekerülni. Ezért a foglalkozások témaköre alapján előszűrik a jelentkezőket, abban bízva, hogy az öngondoskodás úgyis másféle ügyfélkört érdekel mint a short ügylet, május második felétől pedig heti tíz foglalkozást tartanak a korábbi hat-nyolc helyett. Miután pedig a tőzsdelaborba inkább csak fővárosiak jutnak el, május közepétől vidéki körútra indulnak, és 18 helyszínen tartanak majd két-két órás (elsősorban az internetes kereskedési rendszerüket betanító) foglalkozást.
Pénzügyi ismeretterjesztés
A pénzügyi ismeretterjesztés új apostolai között egyre több a pénzintézet, ámbár buzgóságukat sokszor kényszer szüli. A Raiffeisen Bank például azért indította el a lakás- és egyéb hiteltermékeket oktató kampányát, mert ezzel a vállalással mentesült egy versenyhatósági eljárástól. Más kérdés, hogy az oktatósorozathoz kreált Raiffeisen-professzorfigura azóta már feltűnt a bank betéti és hitelreklámjaiban is, összekapcsolva azokat a pénzügyi kultúrát emelő bank imázsával.
Nem tekinthetők önkéntes felajánlásnak a Provident gyorskölcsönt magyarázó reklámszpotjai sem, hiszen a cég azután határozta el magát az oktatásra, hogy a több száz százalékos hiteldíjmutatója miatt tüntetett ellene Karsai József MSZP-s képviselő.A befektetési szolgálatókat azonban másfajta érdekek mozgatják, amikor ügyféltalálkozóikon felnőttképzéssel felérő előadásokat tartanak, azt remélik ugyanis, hogy az ismeretek további ügyleteket és így nagyobb forgalmat hozhatnak a cégnek.
Papp Emília
Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhat meg az eduline.hu weboldal szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2009 című kiadványból, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet a www.hvgplusz.hu weboldalon.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
