2009. május. 23. 13:36
Eduline
Utolsó frissítés: 2009. május. 23. 08:41
Közoktatás
Új közigazgatási képzési programok
Évente 75 ezer hallgató fordul meg a Kormányzati Szolgáltató Központ (KSZK) különféle tanfolyamain. Az intézet oroszlánrészt vállal a magyar EU-elnökség előkészítésében is.
„Olyan köztisztviselői réteget szeretnénk kinevelni, amely alkalmas a reformok végrehajtására, a következő generációknak szükséges tudás átadására, és közben képes ellenállni a politikai hullámverésnek is. Nagyon jó embereket találtunk, s főleg a fiatalok megérdemlik, hogy távlatok nyíljanak előttük” – mondta a HVG-nek Teplán István, a Kormányzati Szolgáltató Központ (KSZK) főigazgatója. A szakember, aki annak is köszönhette kinevezését, hogy részt vett a Közép-európai Egyetem (CEU) 1991-es megalapításában, majd másfél évtizedig vezető tisztséget töltött be ott, két éve vette át a KSZK irányítását, az EU-tagállamokban működő hasonló intézményekről, azok közül is elsősorban a francia École Nationale d'Administrationról (ENA) vesz példát.
A magyar intézet a többi EU-s intézethez képest több tekintetben is előbbre jár, élvezi ugyanis a későn jövők azon előnyét, hogy nem mindig követik el az úttörők hibáit. Az egyik ilyen terület a közigazgatási vezetők kiválasztása. A KSZK feladata ugyanis, hogy vezetésre alkalmas emberek kerüljenek az állami hivatalok nem politikai jellegű, irányítói állásaiba. „A magánszektorban alkalmazott kiválasztási módszerek itt is jók, a hosszas eljárás és zsűrizés után egy-egy posztra összeállított négy–tíz fős listára tényleg vezetésre alkalmas személyek kerülnek fel. A végső döntést azonban az állás kiírójának kell meghoznia, hiszen mi nem a szakmai tudást, hanem az irányítói kvalitásokat mérjük” – magyarázta a főigazgató. Az utóbbi időben érezhetően nő az érdeklődés az állások iránt, akad, amikor húszszoros a túljelentkezés. A KSZK kiválasztásban betöltött szerepét növeli, hogy ha az Országgyűlés is úgy dönt, várhatóan júliusban lép életbe az a törvény, amelynek értelmében csak azok vállalhatnak munkát a közigazgatásban – még az alsó szinteken is –, akik előbb leteszik az alkalmasságot felmérő versenyvizsgát. A központ emellett üzemelteti a kozigallas.hu internetes honlapot, amelyen a munkaadók meghirdetik az összes megüresedett közigazgatási állást.
Tavaly 75 ezer ember vett részt a KSZK által szervezett ingyenes továbbképzésekben. Az intézet az „új műsorhoz új férfi kell” elvet követi, azaz nincs állandó oktatói gárdája, a különféle programokat a magyar egyetemekkel – például a Corvinussal, a Budapesti Műszaki Egyetemmel vagy az ELTE-vel –, illetve az EU-s társintézményekkel együttműködve bonyolítja le. A KSZK éves költségvetése 2-3 millió euró körüli, ám tavaly – a különféle pályázatoknak köszönhetően – a 20 millió eurót is elérte a programok összértéke.
A szakmai és nyelvi képzésben való részvétellel a KSZK – a Külügyminisztérium mellett – jelentős részt vállal a 2011-es magyar EU-s elnökség előkészítésében is: az intézet 1500 ember oktatását szervezi. „Nagyon komoly feladat lesz, hiszen új tagállamként készülünk az első elnökségre. Míg a szlovénok elérték kitűzött céljaikat, a cseh elnökség idején akadtak problémák” – vélekedett a főigazgató.
Bővíteni igyekszik tevékenységi körét a KSZK. Az egyik legfontosabb elképzelés a tapasztalt és magas rangú hivatalnokoknak szánt Executive Management in Public Administration (EMPA) képzés beindítása. Az egyetemi partnerekkel együtt tervezett oktatás másfél évig tart majd, és a köztisztviselők munka mellett vennének részt a kurzuson. A fiatalokra is gondol a KSZK: olyan európai ösztöndíjprogramot készít elő az egyetemek utolsó éves hallgatóinak, amely elsősorban a közigazgatás gyakorlati tudnivalóit adná át az érdeklődőknek. „Nem csupán a közigazgatás iránt érdeklődőknek szól a program, várjuk a privát vállalatok felé kacsingatókat is. Akkor lehet ugyanis a legjobb eredményt elérni, ha együttműködés alakul ki a közigazgatás és az üzleti élet között” – magyarázta Teplán István.
A központ ugyanakkor nem kíván egyetemmé válni, mivel mindenképpen meg akarja őrizni rugalmasságát. A képzések ingyenessége azonban valószínűleg meg fog szűnni, hiszen az európai gyakorlat is az, hogy a közalkalmazottak részt vállalnak a saját előmenetelük szempontjából fontos képzések finanszírozásában. Most még az a cél, hogy jól képzetté váljon a magyar tisztségviselői kar, ráadásul a „beiskolázottak” a jelenlegi fizetésekből aligha tudnák kigazdálkodni a tanfolyamok valós árát.
Az EMPA-program és a fiataloknak szánt ösztöndíjak csökkenthetik azt a bizonytalanságot, amely jelenleg áthatja a választásokat igencsak megérző köztisztviselői kart. „A mi munkánkat nem feltétlenül nehezíti ugyan, hogy a kormányváltások után szinte a portásig lecserélik a köztisztviselőket, ám az ország helyzetét igencsak rontja ez a gyakorlat” – vélte Teplán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a több „söprést” túlélt intézményekben csak az igazán elhivatottak, illetve a kevésbé tehetségesek maradtak, a legjobb teljesítményűek viszont elmenekültek a bizonytalanság elől. S akik kitartanak, azok is meghúzódnak: nem azonosulnak a feladatokkal, elvesztik kreativitásukat, és túlélő üzemmódba kapcsolnak.
forrás: Németh András / HVG
A magyar intézet a többi EU-s intézethez képest több tekintetben is előbbre jár, élvezi ugyanis a későn jövők azon előnyét, hogy nem mindig követik el az úttörők hibáit. Az egyik ilyen terület a közigazgatási vezetők kiválasztása. A KSZK feladata ugyanis, hogy vezetésre alkalmas emberek kerüljenek az állami hivatalok nem politikai jellegű, irányítói állásaiba. „A magánszektorban alkalmazott kiválasztási módszerek itt is jók, a hosszas eljárás és zsűrizés után egy-egy posztra összeállított négy–tíz fős listára tényleg vezetésre alkalmas személyek kerülnek fel. A végső döntést azonban az állás kiírójának kell meghoznia, hiszen mi nem a szakmai tudást, hanem az irányítói kvalitásokat mérjük” – magyarázta a főigazgató. Az utóbbi időben érezhetően nő az érdeklődés az állások iránt, akad, amikor húszszoros a túljelentkezés. A KSZK kiválasztásban betöltött szerepét növeli, hogy ha az Országgyűlés is úgy dönt, várhatóan júliusban lép életbe az a törvény, amelynek értelmében csak azok vállalhatnak munkát a közigazgatásban – még az alsó szinteken is –, akik előbb leteszik az alkalmasságot felmérő versenyvizsgát. A központ emellett üzemelteti a kozigallas.hu internetes honlapot, amelyen a munkaadók meghirdetik az összes megüresedett közigazgatási állást.
Tavaly 75 ezer ember vett részt a KSZK által szervezett ingyenes továbbképzésekben. Az intézet az „új műsorhoz új férfi kell” elvet követi, azaz nincs állandó oktatói gárdája, a különféle programokat a magyar egyetemekkel – például a Corvinussal, a Budapesti Műszaki Egyetemmel vagy az ELTE-vel –, illetve az EU-s társintézményekkel együttműködve bonyolítja le. A KSZK éves költségvetése 2-3 millió euró körüli, ám tavaly – a különféle pályázatoknak köszönhetően – a 20 millió eurót is elérte a programok összértéke.
A szakmai és nyelvi képzésben való részvétellel a KSZK – a Külügyminisztérium mellett – jelentős részt vállal a 2011-es magyar EU-s elnökség előkészítésében is: az intézet 1500 ember oktatását szervezi. „Nagyon komoly feladat lesz, hiszen új tagállamként készülünk az első elnökségre. Míg a szlovénok elérték kitűzött céljaikat, a cseh elnökség idején akadtak problémák” – vélekedett a főigazgató.
Bővíteni igyekszik tevékenységi körét a KSZK. Az egyik legfontosabb elképzelés a tapasztalt és magas rangú hivatalnokoknak szánt Executive Management in Public Administration (EMPA) képzés beindítása. Az egyetemi partnerekkel együtt tervezett oktatás másfél évig tart majd, és a köztisztviselők munka mellett vennének részt a kurzuson. A fiatalokra is gondol a KSZK: olyan európai ösztöndíjprogramot készít elő az egyetemek utolsó éves hallgatóinak, amely elsősorban a közigazgatás gyakorlati tudnivalóit adná át az érdeklődőknek. „Nem csupán a közigazgatás iránt érdeklődőknek szól a program, várjuk a privát vállalatok felé kacsingatókat is. Akkor lehet ugyanis a legjobb eredményt elérni, ha együttműködés alakul ki a közigazgatás és az üzleti élet között” – magyarázta Teplán István.
A központ ugyanakkor nem kíván egyetemmé válni, mivel mindenképpen meg akarja őrizni rugalmasságát. A képzések ingyenessége azonban valószínűleg meg fog szűnni, hiszen az európai gyakorlat is az, hogy a közalkalmazottak részt vállalnak a saját előmenetelük szempontjából fontos képzések finanszírozásában. Most még az a cél, hogy jól képzetté váljon a magyar tisztségviselői kar, ráadásul a „beiskolázottak” a jelenlegi fizetésekből aligha tudnák kigazdálkodni a tanfolyamok valós árát.
Az EMPA-program és a fiataloknak szánt ösztöndíjak csökkenthetik azt a bizonytalanságot, amely jelenleg áthatja a választásokat igencsak megérző köztisztviselői kart. „A mi munkánkat nem feltétlenül nehezíti ugyan, hogy a kormányváltások után szinte a portásig lecserélik a köztisztviselőket, ám az ország helyzetét igencsak rontja ez a gyakorlat” – vélte Teplán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a több „söprést” túlélt intézményekben csak az igazán elhivatottak, illetve a kevésbé tehetségesek maradtak, a legjobb teljesítményűek viszont elmenekültek a bizonytalanság elől. S akik kitartanak, azok is meghúzódnak: nem azonosulnak a feladatokkal, elvesztik kreativitásukat, és túlélő üzemmódba kapcsolnak.
forrás: Németh András / HVG
