2008. december. 27. 09:12 Eduline Utolsó frissítés: 2008. december. 27. 13:57 Közoktatás

Megtiltják a tanároknak a piros toll használatát

A javítószínnel, vagy a diákok önbecsülésével van baj?

Több száz brit iskolában leselejtezik a javítás hagyományos módszerét, mert az agresszíven és fenyegetően hathat. A tanároknak így a jövőben nem szabad az esetlegesen „idegesítő” piros színt használniuk a hibák jelölésére, az ugyanis felzaklatja a gyerekeket. A nebulók egyre inkább úgy érzik: jobban emészthető, ha a házi feladataikban a pipák, és az aláhúzások nyugtatóbb színnel rendelkeznek - ilyen például a zöld, kék, rózsaszín vagy a sárga, de a grafitszürke is megfelelhet.

A hagyományokat követők „bolond”-nak bélyegezték a tiltást, szerintük ugyanis a vörös szín előnye abban rejlik, hogy a gyerekek könnyebben észre veszik, hol hibáztak, így a korrigálás is könnyebb. Mindenesetre nincs irányelv kidolgozva a javítószínre vonatkozóan, ezért minden iskola maga dönt arról, mit is használ.

Az orpingtoni alsótagozatos Crofton Általános iskola 7-11 éves diákjaival úgy döntött, hogy kizárja a piros tinta használatát. Az erre vonatkozó szabályozásuk értelmében a feladatok megoldásait tollal kell javítani, de nem pirossal, és esetlegesen helyénvaló lehet a hibákat ceruzával jelezni, hogy utólag módosíthatók legyenek. Az iskolaigazgató, Richard Sammonds szerint a piros elveszi diákjai motiváltságát, ugyanis negatív hatása van, azt a jelentést hordozza, hogy „Engem nézz!” és „Nem megfelelő”.

„Nem hivatalnokokat gyártunk, hanem megpróbálunk olyan oktatást nyújtani a gyerekek számára, amely alkalmassá teszi őket a 21. századi munkaerőpiacra. Az elképzelésnek szabvánnyá kell válnia, megkövetelve a pozitív megközelítést. Az egyik színnel azt kell kiemelnünk, amiben igazán jók a diákok, és egy másik szín használatával azokat a területeket kell jelölni, amik javításra szorulnak.”

Az Észak-Yorkshire-i Driffieldben található Hutton Cranswick alsótagozatos általános iskola házirendje szerint: „A javításnak a diákok által használt színtől különböznie kell, de nem szabad, hogy uralkodjon azon. Ebből az okból a piros alkalmatlan.”

Shirley Clarke, a Neveléstudományi Intézet munkatársa szerint a piros tinta betiltása válasz arra a problémára, hogy a gyerekek demoralizáltak, ha a megoldott feladatokat semmi mással, csak piros javítással tele kapják vissza. „Amikor a nebulók, különösen a kicsik, minden egyes hibájukat pirossal bekarikázva látják viszont, kevésnek érezhetik magukat, és hamar feladják.”

Ám Nick Seaton, az oktatás javításáért küzdő Campaign for Real Education elnöke szerint a piros tinta betiltása hatalmas mellélövés. „A józan paraszti ész szerint a gyerekek hibáikból tanulnak, és alkalomadtán szükségük van a kiborulásra ahhoz, hogy megtanulják összeszedni magukat. Az önbecsülésüket kell építeni ahhoz, hogy a teljesítményükben javulást érjünk el, nem pedig bura alatt tartani őket, amely hosszútávon súlyos problémaként köszön vissza.”

A szakember szerint a vörös tinta a leghatékonyabb módja annak, hogy a tanuló lássa, hol hibázott. „Azok a tanárok, akik leteszik a piros tollat, megbuktak.”