A Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának jogelődje 2008-ban 110 esztendős. Ebből az alkalomból - a Magyar Tudomány Ünnepe és a 110 év a műszaki szakoktatás és kutatás szolgálatában című XXIV. Nemzetközi Kandó Konferencia eseményeihez kapcsolódva - iskolatörténeti kiállítást rendezett a Tavaszmező utcai Könyvtár a Tavaszmező utca 17. számú épület aulájában.
A kiállítást november 6-án dr. Turmezei Péter dékán nyitotta meg. Anyagát az elmúlt 30 esztendőben összegyűlt - nagyrészt - eredeti dokumentumok, relikviák, emléktárgyak képezik. Az iskola és jogelődeinek történeti szakaszai jelennek meg a kiállításon, hat vitrinben.
Fotó: EdupressA tárlók az intézmény történetének meghatározó szakaszait mutatják be, így 1898-1920 közötti Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolát, majd a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskolát. 1941-ben új képzési forma indult az intézményben és ekkor felvette az iskola Kandó Kálmán nevét, és Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Ipari Középiskola néven szerepelt a továbbiakban. 1957-1962-ig
Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumként, majd Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikumként működött az intézmény.1969-től 1999-ig Kandó Kálmán (Villamosipari) Műszaki Főiskola megnevezéssel, felsőoktatási intézményként fogadta a hallgatókat. 2000. január 1-jétől a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karaként folytatja képzési tevékenységét. A Kandó Iskola-történeti kiállítás megnyitóját megtisztelte jelenlétével a ma 93 éves Niklasz József egykori hallgató és kolléga, valamint több, a Kandó Technikumban végzett jelenlegi munkatárs is.
A 2024-es felvételi eljárásban volt olyan egyetem, ahol már 366 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas, nappali tagozatos pszichológia alapszakra. Megnéztük, hogy idén felfele vagy lefele mozoghatnak a ponthatárok.
