Roger Fenton világhírű múlt században élt angol fotográfus - aki a brit királyi család udvari fényképésze is volt - 12 eredeti, részben szignózott fotója került elő az ELTE Egyetemi Könyvtár metszettárából. A fotók némelyike - amelyekről mind a mai napig nem tudják, hogyan kerültek az Egyetemi Könyvtárba, egyáltalán Magyarországra - egyedülálló darab, a világon sehol másutt nem találhatók nyilvános gyűjteményekben. A képekből november 19-én az ELTE Egyetemi Könyvtárának Dísztermében nyílik kiállítás, amely 2009. január 30-ig látogatható.

Miközben sok milliárd ember fényképezett és fényképez a világon, nagyon kevés azok száma, akik munkásságukkal beírják magukat a fotótörténetbe. Ezen kevesek közé tartozik a mindössze 11 éven át fényképező Roger Fenton (1819-1869), akinek 1851-ben keltette fel érdeklődését az akkor még újnak számító találmány. Párizsban Gustav Le Gray műtermében tanult fényképezni. Nem csupán fényképezett, ő volt például az egyik alapítója a világ legrégebben működő fotográfiai egyesületének, az 1853-ban alapított Royal Photographic Society-nek. Fenton volt a British Múzeum első hivatalos fényképésze. Számtalan műtárgyfotó viseli a szignóját. Ő készítette ekkoriban a királyi család portréit, kamerájával jelen volt hivatalos és néhány kimondottan magánéleti eseményen is. 1855-ben a krími háborúban fotózott, hírnevét itt készült fényképeivel alapozta meg. A képekből kiállításokat szervezett, a felvételei nyomán készült metszetek kiadványokban jelentek meg, díszalbumokba kötve a hadviselő felek uralkodóinak kincstárába kerültek. Fenton fényképei ma a világ valamennyi fontos gyűjteményében megtalálhatók.

A váratlan felfedezés nyomán immár Magyarországon is komoly anyag található: 12 eredeti Fenton-felvétel az Egyetemi Könyvtár gyűjteményében. A nagyméretű, részben sópapír, részben albumin képek közül Fenton három darabot 1856-ban készített a skóciai Balmoralban, ezek a frissen elkészült királyi palotát és környékét ábrázolják, négy képén pedig skót nemzeti viseletbe öltözött vadászokat, hajtókat láthatnak az érdeklődők. A további képeken skót tájak, valamint egy Braemar-i találkozóra összegyűlt vendégek és fogataik látszanak.Fenton másik kedvenc témája az egzotikum, az 1858 körül készített orientalizáló sorozata a keleti élet romantizált, idealizált bemutatása. Ezekhez a nyilvánvalóan beállított, egzotikus, néha finoman erotikus stúdiófotókhoz gyakran barátait kérte fel modellnek. E sorozat két képe az ismertebb Fenton-fotók közül való: egy muszlim férfi és egy korsót a fején egyensúlyozó arab nő jelenik meg rajtuk, műtermi környezetben.

A 12 Roger Fenton fotót felbukkanásuk után körültekintően restaurálták és konzerválták, majd megtalálójuk, Papp Júlia írt róluk tanulmányt, mely további ismeretekkel gazdagítva a kiállítás katalógusában olvasható.A fotók - amelyeknek jelentőségével csak értékük vetekszik - most először láthatók a nagyközönség számára. Roger Fenton értékes fotográfiáin kívül számos 19. századi, fényképpel illusztrált hazai és külföldi könyvritkaságot is bemutat a kiállítás, amelyek több vonatkozásban is Fenton munkásságához kapcsolhatók. A tárlat külön érdekessége, hogy a fotográfiák érzékenységére való tekintettel különleges fényviszonyok között, azaz szinte sötétben láthatók.A kiállítás installációját Barna Gyula belsőépítész-iparművész, az általa szabadalmaztatott eljárással készült hullámkartonból tervezte.A felfedezés kapcsán a Magyar Fotótörténeti Társaság konferenciát rendez, amely november 20-án lesz az ELTE Egyetemi Könyvtárban. A tárlat csatlakozik a Magyar Fotóművészek Szövetsége Fotóhónap 2008 rendezvénysorozathoz.

(www.edupress.hu)