"A gyors hal megeszi a lassú halat" - javította a rég ismert mondást a megváltozott körülményekre utalva az államtitkár, aki a rugalmas és gyors reagálást tartja a versenyképesség egyik alapvető alkotóelemének. Ebben a helyzetben a köz- és a magánszféra között egy állandó mozgás áll fenn, a folyamatosan továbbképzett szakértők ugyanis a növekvő tudás és tapasztalat miatt mások számára is kívánatos lehetőségeket jelentenek. "Ez az áramlás, ahol a munkavállalók új kihívásokkal találják szemben magukat, egyrészt természetes és helyes, másrészről viszont a magyar gazdaság fejlődése szempontjából fontos, hogy megtartsák a tehetségeket és megakadályozzák az agyelszívás folyamatát" - mondta el Simon Gábor. Hosszútávon ez utóbbiakat a magyar vállalatok vezetői kiemelten kezelik, melynek fényében a vállalati lojalitást segítő eszközök és programok kerültek a konferencia középpontjába.

A DGS Global Research, a Nexon és az Aiesec által rendezett konferencián több mint 20 szervezet képviseltette magát. Az Aiesec elnökhelyettese, Buday Bence előadásában a felsőoktatásra helyezte a hangsúlyt. "Az állásbörzéken a diákokért folytatott harc látszatát keltik a megjelent cégek és vállalatok, melynek hatására a kezdő munkavállalók magas elvárásokkal fordulnak a munkáltatók felé. A színpadiasság helyett viszont a személyességre kellene helyezni a hangsúlyt a frissdiplomásokkal szemben, mely nem pénztőke, sokkal inkább emberi értékek kérdése" - mondta el véleményét az elnökhelyettes. Buday Bence a bolognai rendszerrel bekövetkezett változásokra is kitért referátumában, az alapképzésekkel ugyanis előrébb tolódott a tehetségek kiválasztásának folyamata.

A különböző tehetséggondozó programokról, akciókról számolt be a rendezvényen Havass Miklós, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alelnöke, aki szerint az óvodás-, iskoláskorúak, illetve a felsőoktatás hallgatóinak motiválása mellett a tehetségbarát társadalom kialakítása képezi a tanács fő célkitűzését.

(www.edupress.hu)