Az Akadémián írják az Akadémiai törvényt Közoktatás
Edupress

Az Akadémián írják az Akadémiai törvényt

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a szeptember 30-i elnökségi ülés nyomán elsőként az Akadémiai Törvény módosításának helyzetéről adott tájékoztatást október 1-jén. Pálinkás József elmondta, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény számos kérdésben idejétmúlttá vált.

[[ Képelem (Pálinkás az Akadémiai törvényről) ]]
A júliusi elnökségi ülésen az elnökség tagjai megerősítették a törvényjavaslat tudományos osztályokon lefolytatott vitájáról szóló szavazások eredményét, megállapították, hogy a közgyűlésen szavazásra jogosultak 95 százaléka elfogadta azt az Akadémia által a kormánynak megküldendő törvényjavaslatként. Az MTA elnöke szeptember 15-én elküldte a javaslatot Molnár Károly tudománypolitikáért, kutatásért és fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszternek, aki az Akadémiai törvény előterjesztője a kormányban. Az elnökségi ülésen a miniszter elmondta, az államigazgatási egyeztetési eljárást követően a kormány hamarosan megtárgyalja a törvényjavaslatot, amelyet reményei szerint még az idén elfogadhat a Parlament.

Az MTA elnöke bejelentette továbbá, hogy az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú hét kérdéskörben indít köztestületi stratégiai programot az Akadémia, amelyekben közfeladatának is eleget téve kíván állást foglalni, ajánlásokat megfogalmazni: a hosszú távú energiapolitika, a vízgazdálkodás, az élelmiszerbiztonság, az oktatásügy, a nyugdíjfinanszírozás, a klímapolitika és a társadalmi közérzet kérdésköreiben.

Az elnök végezetül felhívta a figyelmet az idei Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatra, amely "A tudomány az élhető Földért" gondolat jegyében számtalan érdekes programmal, pályázatokkal, előadás-sorozatokkal várja az érdeklődőket.

További információ már olvasható a www.tudomanyunnep.hu oldalon.(forrás: MTA)

(www.edupress.hu)
Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni? Felsőoktatás Vendégszerző

Az Egyesült Királyságban vagy az USA-ban jobb egyetemre járni?

Sokan álmodoznak arról, hogy külföldön tanuljanak, de amikor választani kell a brit és az amerikai egyetemek között, könnyű elveszni. Mindkét rendszer világszínvonalú, mégis másképp működik: eltér a tanórák felépítése, a felvételi folyamata, a közösségi élet és a mindennapok ritmusa. Ritli Zsanett írása, aki a University of St. Andrews alumnájaként és jelenlegi Fulbright-ösztöndíjas NYU hallgatóként mindkét felsőoktatási rendszerben első kézből szerzett tapasztalatot.