A népszerű szakokon évek óta kevés az állami ösztöndíjas hely, az albérletek ára meredeken emelkedik, és a vonatjegyre is egyre több pénzt kell félretenni − ezek a tényezők akár versenyelőnybe is hozhatnák a vidéki egyetemvárosokat, a vidéki hallgatók egy része mégis Budapesten tanulna tovább. Pedig Budapesten kívül is van egyetemi élet, nem is akármilyen. A Campus Plusz 2017 cikke.
Oxford, Heidelberg, Krakkó, Leuven, Montpellier − mi a közös bennük? Egyik város lakossága sem éri el az egymilliót, sőt Oxfordban, Heidelbergben és Luvenben kevesebb mint 200 ezren élnek, mégis ezek Európa legjobb egyetemvárosai, legalábbis a Condé Nast Traveler 2014-es rangsora szerint. A tízes listára − amelyre egyébként Szeged is felkerült − egyetlen főváros sem került fel, ez pedig jól jelzi, hogy nem csak a többmilliós metropoliszokban lehet megtapasztalni az „egyetemista létet”, több országban a felvételizők többsége nem fővárosi intézményt választ.
Oxford. A világ egyik legjobb egyetemvárosa
Itthon még mindig Budapest tarol, már ami az egyetemisták számát illeti. A 2017-es felvételi népszerűségi listájának első kilenc helyén valamelyik fővárosi egyetem kara áll, és a top 20-ba is csak öt vidéki kar került be. Fábri György, az ELTE felsőoktatás- és tudományszociológiával is foglalkozó egyetemi docensének számításai szerint 2005 és 2016 között is erősödött a magyar felsőoktatás Budapest-centrikussága: míg 2005-ben a hallgatók 46, 2016-ban már 57 százaléka tanult fővárosi egyetemen, vagyis tízből hat egyetemista Budapesten tölti a hétköznapjait.
Mennyi az annyi?
Pedig a vidéki egyetemvárosok olyan előnyt tudnak felmutatni, amit Budapest nem: egy fővárosi egyetem elvégzése (hacsak nem budapesti vagy Pest megyei a hallgató) jóval többe kerül, mint egy vidéki egyetem diplomájának a megszerzése. Az önköltség összege például fontos tényező lehet az intézmény kiválasztásakor − ha nem jön össze az államilag támogatott képzés, ez komoly anyagi terhet jelent, hiába lehet fedezni a tandíjat a diákhitel 2-vel. A legnépszerűbb szakokat összehasonlítva gyorsan kiderül: még a nagyobb vidéki felsőoktatási intézmények is valamivel alacsonyabb összegű tandíjat kérnek az önköltséges hallgatóktól, mint a fővárosi egyetemek, a különbség akár 100 ezer forint is lehet szemeszterenként. Egyedül az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész szakot megcélzók nem bízhatnak ebben, ezeknek a képzéseknek az önköltsége ugyanis országszerte egységes.
Így trükközhettek egyetemistaként, ha több ezer forintot szeretnétek spórolni
Hogyan spórolhattok meg több ezer forint havonta a vonatjegyen vagy a jegyzeteken? Hogyan vásárolhattok színházjegyet féláron, hogyan mehettek múzeumba teljesen ingyen? Megmutatjuk. #campuslife Tankönyv helyett digitális jegyzet Több ezer forintot spórolhattok a tankönyveken, ha online elérhető anyagokból tanultok. A Digitális Jegyzetszolgáltatással például az ötven legfontosabb gazdasági tankönyvet és jegyzetet ingyenesen érhetitek el a www.vilagraszolo.com oldalon.
Az elmúlt évek fővárosi ingatlanár-emelkedése valószínűleg még a tandíjnál is jobban aggasztja a hallgatókat, a budapesti egyetemek közelében 130 ezer forintos bérleti díj alatt ugyanis szinte lehetetlen legalább 60 négyzetméteres lakást találni − vagyis egy egyetemista még akkor is 30-40 ezer forintot kénytelen félretenni havonta a lakbérre, ha két lakótárssal együtt él, és ebben az összegben a rezsi még nincs is benne. A vidéki nagyvárosokban is emelkedtek az albérleti díjak, de még így körülbelül fele áron lehet lakást bérelni.
Bérlés helyett lakásvásárlás? Mikor éri meg egyetemistának lakást venni?
A ponthatárok kihirdetése után megindul a hajsza az albérletekért és a kollégiumi helyekért, de vajon jobban megéri lakást venni az egyetemistáknak, mint havonta kifizetni a lakbért? Fontos családi döntés, hogy a gyermek továbbtanulásakor, kollégiumi férőhely hiányában, a lakhatást lakásbérléssel vagy saját lakás vásárlásával oldják meg.
A kollégiumi árakban nincs nagy különbség a főváros és a vidéki egyetemvárosok között, a probléma inkább a férőhelyhiány − a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) becslése szerint a legnagyobb gondban a Budapesten tanuló vidéki hallgatók vannak, az egyetemi kollégiumokban ugyanis 32 százalékos a túljelentkezés. Vidéken vegyes a kép − van, ahol elegendő férőhely van, máshol sokan csúsznak le a kedvezményes lakhatási lehetőségről −, de a HÖOK adatai szerint összességében ott is túljelentkezéssel kell számolni.
Kampusz+élet
Persze nem ez az egyetlen előny, amit a Campus Plusznak nyilatkozó, vidéki egyetemvárosokban tanulók említenek. A nagyobb egyetemek a nemzetközi és a hazai rangsorokon is előkelő helyen szerepelnek, a szakkínálat bőséges, „ha pedig kifogsz egy olyan várost, ahol valódi kampusz van, szinte együtt lélegzel majd az egyetemmel és a többi hallgatóval, hiszen ugyanabban a boltban vásároltok, ugyanott ebédeltek, ugyanott sportoltok, ugyanott szórakoztok” − magyarázza a Miskolci Egyetemen néhány éve végzett Zsuzsa. Azt mondja, kisebb településről érkezve könnyebb megszokni egy száz-kétszázezer fős várost, „mint alkalmazkodni a kétmilliós Budapest folyamatos pörgéséhez”.
Utánajártunk, mi vár azokra, akik úgy döntenek, nem Budapesten, hanem egy nagyobb vidéki egyetemvárosban tanulnak tovább. Milyen a kampusz, hány férőhely van a kollégiumokban, milyen sportlehetőségek vannak az egyetemen, vannak-e szakkollégiumok? És végül, de nem utolsósorban: van-e „saját” fesztiválja a városnak?
Szeged
A Condé Nast Traveller 2014-ben Európa legjobb egyetemvárosai közé sorolta Szegedet, a város kulturális és gasztronómiai sokszínűségét kiemelve. Nincs klasszikus egyetemváros, a felsőoktatási intézmény épületei a belváros különböző pontjain elszórtan helyezkednek el. A havi diákbérlet 4000 forint, de az állami ösztöndíjasok ingyenes bérletre pályázhatnak az egyetemen. Hat karnak saját kollégiuma van, de működik öt „karközi” kollégium is.
Az egyetemen kötelező testnevelésórákat is teljesíteni, ehhez viszont egy sor lehetőség adott, csak néhány példa: korcsolya, kick-boksz, fallabda, ejtőernyőzés, jóga. Buli? Mi mást említhetnénk meg, mint a SZIN-t, vagyis a Szegedi Ifjúsági Napokat, amelyen legalább 80-90 ezren szoktak bulizni? A bérletárak ráadásul elmaradnak a „nagy” fesztiválokétól, a szegedi hallgatók pedig minden évben kedvezményt kapnak.
Pécs
Bármerre fordulunk Pécsett, egyetemi épületbe botlunk, közösségi közlekedéssel azonban gyorsan el lehet jutni a kollégiumoktól az oktatási épületekig. A pécsi kampusz legszebb − tanulásra, andalgásra legalkalmasabb − helye a botanikus kert. A havi közlekedési bérlet diákigazolvánnyal 3475 forint, tíz kollégiumban összesen 5000 férőhely van. Sport? Számos sportág közül lehet választani, de a legérdekesebb sportprojekt − szerintünk − a Táncoló Egyetem. Az intézmény hallgatói és oktatói jógázhatnak, salsázhatnak, hastáncolhatnak, kipróbálhatják a táncaerobikot, a magyar néptáncot és a latin táncokat is. Buli? A Fishing on Orfű olyan közel van Pécshez, hogy az egyetem is ezt ajánlja a vizsgákban kimerült hallgatóknak. A fesztivál idén már teltházas volt, hetekkel a buli előtt elfogytak a jegyek a már nemzetközi fellépőket is szerződtető fesztiválra.
Debrecen
A legtöbb egyetemi épület Debrecen legszebb részén, a Nagyerdőben található, a hatalmas főépületet és annak díszudvarát a turisták is előszeretettel látogatják. A kampuszon bérbringarendszer is működik, az UniBike dokkolói az egyetemi épületek előtt találhatók. A havi közlekedési diákbérlet 3700 forint, az UniBike éves bérletért 5000 forintot kell fizetni.
A Debreceni Egyetemen összesen tizennégy kollégium és 4800 férőhely van, az intézmény honlapja szerint 2015-ben a jelentkezők 89 százaléka bekerült valamelyik kollégiumba. Számos sportág − például labdarúgás, kézilabda, floorball, tenisz, futsal − közül lehet választani, de rendszeresen szerveznek egyetemi és kari bajnokságokat is. Debrecennek is van saját fesztiválja, az idén tizedik születésnapját ünneplő Campus Fesztiválon fellépett már a Prodigy és Lukas Graham is, tavaly júliusban majdnem százezren buliztak együtt.
Miskolc
Milyen a kampusz? Város a városban. A Dudujka-völgy zöldövezetében lévő egyetemváros 85 hektáros, az oktatási épületek és a kollégiumok mellett sportlétesítményekkel, üzletekkel, gyorséttermekkel, klubokkal. A kampusz nagy részét az 50-es és 60-as években húzták fel. Az egyetem Bolyai Kollégiumában és az Uni Hotelben összesen kétezer férőhely van, a hallgatók több szakkollégiumhoz is csatlakozhatnak. A kombinált − vagyis a villamoson és buszokon is használható − bérlet diákigazolvánnyal 3900 forint. Sport? Aki az egyetemvárosba érkezik, garantáltan észre fogja venni a körcsarnokot (ahogy a hallgatók hívják: az ufót), ahol többek között kosárlabda-, foci-, kézi- és röplabdameccseket is szoktak tartani, de a kampuszon több más sportlétesítmény is van. Olyan szokatlan sportoknak is lehet hódolni, mint az amerikai foci vagy a cheerleading. A miskolci egyetemistáknak 1977 óta saját fesztiváljuk van, a MEN, vagyis a Miskolci Egyetemi Napok. Háromnapos buli több színpaddal, főként magyar fellépőkkel és diákrektor-választással.
Győr
Az oktatási és kollégiumi épületek, sportlétesítmények zöme a miskolcihoz hasonlóan különálló egyetemvárost alkotnak − ráadásul a Mosoni-Duna tőszomszédságában, közel a belvároshoz. A helyi diákbérlet 2200 forintba kerül havonta. A Széchenyi István Egyetemen is van kötelező testnevelés, a kampusz területén edzőcsarnokok, kézilabda- és kosárlabdapálya, erősítő- és kardiotermek is vannak, de a legjobb, hogy − hol máshol, ha nem Győrött − kajakozni, kenuzni is lehet. A győri egyetemistáknak is van saját fesztiváljuk, a SZEN (Széchenyi Egyetemi napok). A 2017-es bulit áprilisban tartották, jó pár héttel a ZH- és a vizsgaidőszak előtt.
A cikk a Campus Plusz 2017 kiadványban jelent meg.
