Újfajta csoportos drónvezérlést alkottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói - írja az Index, hozzátéve: a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repülésének kidolgozásához biológiai motivációjú algoritmusokat használtak és az evolúció elvét is beépítették.

A kutatók közleményben számoltak be eredményeikről, amit a Science Robotics tudományos folyóirat júliusi online száma címlapsztoriként hozott le. A magyar fejlesztésű csoportos drónvezérlésről további rangos külföldi tudományos, technikai lapok is beszámoltak.

A hattagú kutatócsapat (Vásárhelyi Gábor, Virágh Csaba, Somorjai Gergő, Nepusz Tamás, Agoston E. Eiben, Vicsek Tamás) olyan drónvezérlést fejlesztett ki, amely révén a drónok nagyméretű rajokba verődve elszakadhatnak földi irányítójuktól, majd egymással kommunikálva repülhetnek közös céljuk felé, csoportosan kikerülve az akadályokat. Ennek a csoportos viselkedésnek a kidolgozásához a madár- és halrajok viselkedését vették alapul a kutatók - írja a lap.

A közös munka eredményeképp sikerült ütközésmentesen megvalósítani harminc nagy sebességű drón szoros együttműködését akadályokkal terhelt terepen. A projektnek része volt a drónrajos kommunikáció valósághű szimulációja is, ennek keretein belül ezer virtuális drón is együtt tudott működni a közös cél elérése érdekében - teszik hozzá.

Az ELTE-n folyó kutatás a csoportos intelligencia szintjére emeli a világszerte szédületes ütemben fejlőd robotikai rendszerek intelligenciáját - írja az Index, hozzátéve: ha az önvezető autók mintájára az önvezető drónok is teret hódítanak, a pilóta nélküli, csoportos feladatmegoldás számos érdekes és hasznos alkalmazása nyílhat meg például a precíziós mezőgazdaság, a természetvédelem, a katasztrófavédelem, a vagyonvédelem vagy akár a csomag- és utasszállítás területén is.