Pár év kihagyás után, munka mellett szeretnétek folytatni a tanulást? Ne essetek kétségbe, ha nincs emelt szintű érettségitek, nem tudjátok, hogyan fogjátok összehangolni a munkahelyi és az egyetemi feladatokat, esetleg túl alacsony a pontszámotok. Mutatjuk, milyen képzések és felvételi lehetőségek közül választhattok.
Alap-, osztatlan vagy mesterszak?
Évekkel ezelőtt érettségiztetek, ezért már nem tudjátok, melyik képzésre ki jelentkezhet? A képlet egyszerű: érettségivel alap- és osztatlan szakon, valamint felsőoktatási szakképzéseken tanulhattok tovább, ha megfeleltek a felvételi feltételeknek és eléritek a ponthatárt (a ponthatárokat a keresztféléves felvételin várhatóan 2018. január 24-én hozzák nyilvánosságra). Ilyen szakokra persze akkor is jelentkezhettek, ha már van diplomátok, mesterképzésre pedig csak diplomások jelentkezhetnek.
A keresztféléves felvételin több felsőoktatási intézmény hirdet alapszakokat, felsőoktatási szakképzéseket és mesterszakokat - például rengeteg államilag támogatott mesterképzés közül válogathattok, a magánintézményekben is.
Felvételi feltételek?
Alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeznétek, de még 2005 előtt, a „régi” rendszerben érettségiztetek magyarból, matekból, történelemből, idegen nyelvből és a választott tantárgyból, ezért nincs emelt szintű érettségitek? Nem kell aggódnotok, a felvételi szabályok kidolgozásakor azokra is gondoltak, akik hosszú kihagyás után kezdenék el az egyetemet vagy főiskolát. Nézzük, milyen lehetőségeket használhattok ki.
Váltsátok pontokra a „régi” érettségit
A 2005 előtt letett érettségi automatikusan középszintű vizsgának számít, ám mivel akkor a százalékos eredményt még nem tüntettek fel az érettségi bizonyítványban, az érdemjegyeket kell átváltani százalékokra, méghozzá így:
jeles (5): 100%,
jó (4): 79%,
közepes (3): 59%,
elégséges (2): 39%
Ez fontos lépés, hiszen az érettségi bizonyítványotokat a tanulmányi és az érettségi pontok kiszámításakor is elő kell vennetek. Még egy infó: érdemes átnézni a felvételi tájékoztató részeként nyilvánosságra hozott táblázatot a 2005 előtti és a mostani érettségi tárgyak megfeleltetéséről.
Emelt szintű érettségi is kellene?
Akkor sem kell félretennetek továbbtanulási terveiteket, ha 2005 előtt érettségiztetek (azóta nem szereztetek diplomát), de olyan alap- vagy osztatlan szakot néztetek ki magatoknak, amelyen felvételi feltétel legalább egy tantárgyból az emelt szintű érettségi. Felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával pótolhatjátok a hiányzó emelt szintű érettségit, ennek azonban több feltétele van. Ilyen vizsgát csak azok tehetnek, akik a kétszintű rendszer bevezetése, vagis 2005 előtt érettségiztek, olyan szakra jelentkeznek, amelyen előírás legalább egy emelt szintű vizsgatárgy megléte, és ebből a tárgyból rendelkeznek (értelemszerűen középszintű) érettségi eredménnyel.
A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát csak egyszer, a jelentkezési sorrendben előbbre sorolt felsőoktatási intézményben kell letenni, de valamennyi, az adott tárgyból emelt szintű érettségit megkövetelő képzésen és intézményben elfogadják. Ha a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgán legalább 45 százalékos eredményt értek el, az kiváltja az emelt szintű érettségit, sőt még többletpontot is kaptok - tantárgyanként 50-et.
Ha a vizsga még így sem jöhet szóba, és egy olyan alapszak sem nyeri el a tetszéseteket, amelyhez nem kell emelt szintű érettségi, válasszatok felsőoktatási szakképzést. Ezekre a kétéves képzésekre emelt szintű érettségi nélkül is be lehet kerülni, alacsonyabb a minimumponthatár, és a pontszámítási szabályok is lazábbak.
Felvételi 2018: ez a vizsga sok jelentkezőnek jelent majd segítséget
Újra kell vizsgázniuk azoknak a felvételizőknek, akik még a régi rendszerben érettségiztek, de most olyan szakra jelentkeznének, ahová csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Majdnem tizenöt éve érettségiztem, de most szeretnék elvégezni egy alapszakot. Olyat választottam ki, amelyhez kellene egy emelt szintű érettségi, de amikor én jártam középiskolába, még nem lehetett ilyen vizsgára jelentkezni.
Már van egy diplomátok?
Emelt szintű érettségitek azonban nincs, de alap- vagy osztatlan szakra jelentkeznétek? Fontos, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket az egyetemek és főiskolák a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Ebben az esetben nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga letétele. A konkrét pontszámítási szabályok intézményenként eltérhetnek.
Mesterszakra jelentkeznétek?
Ha mesterszakra jelentkeznétek, a meglévő diplomátokat kell megnéznetek: MA- vagy MSc-képzésre ugyanis csak az kerülhet be, akik legalább alapszakos/főiskolai végzettséggel rendelkezik, ez azonban nem feltétlenül elég ahhoz, hogy elkezdhessétek a mesterképzést. Minden mesterszak képzési és kimeneti követelményében szerepel, hogy a belépéshez milyen alapszakokat/főiskolai szakokat fogadnak el előzményként. Ezeket az információkat ebben a táblázatban találjátok.
Könnyű a dolgotok, ha olyan szakon szereztetek diplomát, amely a kiválasztott mesterképzésen a teljes kreditérték beszámításával elfogadható. Ha azonban olyan szakon végeztetek, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény előzetes kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy mennyi szakterületi kreditje ismerhető el. A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy ha a korábbi tanulmányaitok alapján nem ismernek el elegendő szakterületi kreditet, nem kerülhettek be a kiválasztott MA- vagy MSc-szakra. Bővebb információiért keressétek meg a kiválasztott felsőoktatási intézményt!
Tanulás és munka: a jó időbeosztás titka
Ha munka mellett kezdenétek el egy újabb képzést, a meghirdetett szakok listáján a "munkarend" oszlopoban szereplő betűt is figyeljétek: az N a nappali, az E az esti, az L a levelező munkarendet jelzi. A leginkább optimális választás, ha a frissen érettségizettek a nappalis, a kisebb-nagyobb kihagyás után, munka mellett tanulók a levelező képzések közül választanak, így össze tudják hangolni feladataikat. Érdemes még a jelentkezés előtt megtudni, elektronikusan intézhetitek-e ügyeiteket a kiválasztott felsőoktatási intézményben, így ugyanis sok időt megspóroltok.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Ilyen lesz a 2018-as felvételi: de mit jelentenek ezek a betűk?
Jövőre jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, ezért már most szeretnétek tisztában lenni a legfontosabb felsőoktatási fogalmakkal? Cikksorozatunk első részében megmutatjuk, mit jelent a képzések leírásában az A, a K, az N vagy éppen az O betű. A legfontosabb: a felvételin az államilag támogatott, vagyis állami ösztöndíjas képzéseket „A", az önköltséges képzéseket pedig „K" betűvel jelölik a „finanszírozási forma" oszlopan.