Szeptembertől átalakul a tanárképzés rendszere: újra osztatlan szakok indulnak, a hallgatók két tantárgy oktatását tanulhatják majd ugyanazon a szinten. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Szeptemberben kezdeném az egyetemet. Alapképzésre kell majd jelentkeznem?

Nem. A tanárképzésben 2013 szeptemberétől megszűnik a bolognai - vagyis alap- és mesterképzésre építő - rendszer, így már az érettségi után osztatlan szakokra jelentkezhettek, amelynek a végén tanári végzettséget szereztek.

Az eddigi - pár éve működő - rendszerben az alapképzés elvégzése nem jogosított fel a tanári munkavégzésre, ahhoz a mesterszakot is el kellett végezni. Kivétel volt a tanító szak, de azt az újabb változás sem érinti.

Hány tantárgyat oktathatok majd a diplomámmal?

Kettőt, mivel újra kétszakos lesz a tanárképzés. Nem minden tárgyat lehet majd egymással párosítani: például két idegen nyelvet csak akkor választhattok, ha legalább az egyik az angol vagy a német. Azt, hogy az egyes intézményekben milyen szakpárra jelentkezhettek, a felvételi tájékoztató január második felében megjelenő kiegészítésében nézhetitek meg.

Meddig kell tanulnom?

Újdonság: az általános iskolai tanároknak 4+1, a középiskolai tanároknak 5+1 évet kell majd tanulniuk, a +1 év a szakmai gyakorlatot jelöli. Ha a kétszakos rendszerben az egyik tárgyat általános iskolai tanár, a másikat pedig középiskolai tanárszakként szeretnétek elvégezni, 4,5+1 éves lesz a képzési idő. Ha olyan tárgyat tanultok, amelyből általános iskolában és középiskolában is oktatnak, a két lehetőség közül a harmadik év végén kell választanotok.

Nyelvi szakok csak 5+1 féléves, az erkölcstan- és etikatanári, a hon- és népismerettanári, az ének-zene tanári, valamint a természetismeret-környezettan tanári képzések csak 4+1 éves formában indulnak.

Van esélyem állami ösztöndíjas helyre?

A bejutásról a 240-es minimumponthatár, a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredménye, valamint az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd. Biztató jel, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár többször úgy nyilatkozott, a tanárképzést a következő években is támogatni fogja az állam.

Az intézményekre és képzési területekre lebontott idei kapacitásszámok már megvannak: ezek azt mutatják, hogy összesen – tehát az állami ösztöndíjasok és önköltségek együtt - hány hallgató kerülhet be. A budapesti egyetemek és főiskolák adatait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. Valószínűleg lesz külön ösztöndíj a tanároknak: egy decemberi bejelentés szerint havi 75 ezer forintot is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika-kémia tanári képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba. Erről itt olvashattok.

Mennyit kell fizetnem, ha önköltséges helyre kerülök be?

Mivel a tanárképzéssel kapcsolatos részletes információk csak a felvételi tájékoztató kiegészítésében jelennek majd meg, csak a tavalyi mesterképzések árából tudunk kiindulni: akkor a legtöbb tanári mesterszakon félévente 300-350 ezer forintot kellett fizetni.

Már elvégeztem az alapképzést, most osztatlan képzésre kell jelentkeznem, hogy tanár lehessek?

Szerencsére nem. Ha az alapképzésben elvégeztétek a szükséges pedagógiai-pszichológiai modult, továbbra is jelentkezhettek az adott szakterület 4+1 féléves, tanári mesterképzésére.

Vannak kivételek, ahol nem osztatlan képzésre kell jelentkezni?

Igen, van néhány tanári szak, amelyeket csak ráépülő mesterképzésben lehet elvégezni. Ez azt jelenti, hogy mesterszakos tanulmányaitok közben vagy azok befejezése után egy egyéves, újabb mesterképzésre kell jelentkeznetek a tanári szakképesítés megszerzéséhez. Ezek a szakok: művészettörténet-tanár, filozófiatanár, a finn nyelv és kultúra tanára, illetve pedagógiatanár.