Hová tűntek Hoffmann Rózsa "örök egyetemistái"? Felsőoktatás
Eduline

Hová tűntek Hoffmann Rózsa "örök egyetemistái"?

Szembemegy Hoffmann Rózsa egy évvel ezelőtti retorikájával az új felsőoktatási stratégia, amely a riasztó lemorzsolódási adatokért elsősorban nem az intézményekben "lófráló" egyetemistákat teszi felelőssé.

"A lemorzsolódásért teljes mértékben a hallgatókat okolni nem csak igazságtalan és egyfajta "victim blaming" magatartás, de egyszersmind gondatlanság is, mert alapot ad a valódi problémák feltárásának, megértésének és így az adekvát beavatkozások, intézkedések elmulasztására is" - áll a legújabb, átdolgozott felsőoktatási stratégiában. A stratégiáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

A megfogalmazás azért érdekes, mert ellentmond Hoffmann Rózsa volt oktatási - jelenleg köznevelési - államtitkár korábbi álláspontjának. Hoffmann tavaly augusztusban még azt mondta: véget kell vetni annak a világnak, amelyben egy egyetemista tíz év után is az egyetemen "lófrál" anélkül, hogy végzettséget szerezne, közben pedig felveszi az összes elérhető támogatást. Néhány hónappal korábban pedig kijelentette: kudarc, hogy nem tudott sikeresen harcolni azok ellen, akik azt akarták elérni, hogy „hadd szórakozzanak még az egyetemisták sokáig az egyetemen”.

Fel kell számolni a "csőszerű képzési programokat"

A stratégia szerint a "riasztó lemorzsolódási adatok" oka többek között az, hogy a szakot váltó hallgatók is automatikusan ebbe a kategóriába kerülnek. A szakváltás népszerűsége mögött pedig a hibás képzési rendszer áll: a dokumentum szerint túlságosan sok ponton - szakon - lehet belépni a felsőoktatásba, a "csőszerű képzési programok" között az átjárhatóság azonban nehézkes, esetenként lehetetlen. Ez igaz az alap- és mesterképzés közötti váltásra is: egy alapszakos diplomával viszonylag kevés mesterszakra lehet továbbmenni.

Emiatt, ha "valaki teljesen jogosan és életszerűen korrigálni szeretne eredeti szak-, illetve képzésiprogram-választásán, akkor azt számos esetben csak úgy teheti meg, ha kilép a rendszerből, majd egy másik belépési ponton újbóli felvételi vizsgát tesz, és újra belép egy másik, szintén szűk, zárt, nem átjárható csőszerű képzésbe. Ehelyett egy, a jelenleginél lényegesebb kevesebb bemeneti ponttal, sok belső elágazódási, szakosodási lehetőséggel, nagy belső átjárhatósággal és rugalmassággal rendelkező rendszert kell kialakítani", amely jelentősen növelné a rendszer hatékonyságát - áll a stratégiában, amely többek között ilyen átalakításokhoz kötné azt is, melyik intézmény kaphat plusz támogatást a struktúraváltási alapból.

A  dokumentum szerint szakítani kell azzal a "rossz gyakorlattal" is, hogy egyes intézmények a minőségi képzésre hivatkozva az évfolyamok harmadát-felét "kiszórják". A stratégia a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével növelné a diplomások számát azokon a szakokon, amelyeken a nyelvtudás "másodlagos": erről itt olvashattok, a Nyelvtudásért Egyesület reakcióját itt, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének közleményét pedig itt olvashatjátok.

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.