Amerikában már repedezik, amit itthon most akarnak kialakítani Felsőoktatás
Czervan Andrea

Amerikában már repedezik, amit itthon most akarnak kialakítani

Az Egyesült Államokban már lazítanának azon az intézményrendszeren, amelyet Magyarországon most akar létrehozni a kormány. Az amerikai közösségi főiskolák, vagyis a community college-ok már több mint húsz államban indítanak alapképzéseket is, most Kalifornia is csatlakozna az új trendhez - írja az Inside Higher Ed.

A Mt. Saint Antonio College - műszaki és ápolói alapképzéseket indítanának

Itthon az új felsőoktatási stratégia - amelyet két hete fogadott el a Felsőoktatási Kerekasztal, így hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülhet - négy kategóriába osztja a felsőoktatási intézményeket: a nemzeti tudományegyetemek több karral, doktori és mesterképzéssel rendelkeznének, az egyetemek egy-egy területre specializálódnának, a főiskolák főleg gyakorlatorientált alapképzéseket indítanának, a közösségi főiskoláknak pedig a kétéves felsőoktatási szakképzések maradnának, ezek a helyi cégeket, intézményeket látnák el pályakezdőkkel.

Kérdés, hogy mi lesz az olyan régebbi, több éve sikeres intézményekkel, mint például az egri Eszterházy Károly Főiskola, amelynek például doktori iskolái is vannak, ugyanis ez az új struktúrába nem fér bele. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szerint nem lenne teljesen zárt a rendszer, "ha tényleg meg tudja ütni a kellő szintet", a közösségi főiskola is indíthatna alapképzést, és a főiskolákon is folyhatna egy-egy szakon mesterképzés. A felsőoktatási stratégiáról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Munkavállalás: kell az alapszakos diploma

A közösségi főiskola amerikai megfelelője a community college: Kaliforniában 112 ilyen intézmény van - összesen 2,4 millió diákkal -, amelyek most már négyéves alapképzéseket is indítanának. A kezdeményezéssel nem mindenki ért egyet: sokan úgy gondolják, hogy a közösségi főiskolák elveszítenék eredeti céljukat, ha alapképzéseket is kínálnának, a többi intézmény pedig attól tart, hogy még nagyobb lesz a verseny a hallgatókért és az állami támogatásért.

A közösségi főiskolák vezetői szerint azonban már nem tudják ellátni azokat a feladatokat, amelyeket  vállaltak, ugyanis egyre több állásnál feltétel az alapszakos diploma - mondta Bill Scroggins, a Los Angeles-i Mt. San Antonio College elnöke, a kezdeményezést vizsgáló bizottság tagja. Ráadásul sokan azért nem tudnak BA- vagy BSc-diplomát szerezni, mert a lakóhelyükön csak közösségi főiskola működik, elköltözni pedig a családjuk vagy a munkájuk miatt nem tudnak.

A közösségi főiskolák egészségügyi (például diplomás ápoló), valamint műszaki (például autómérnöki és informatikai) alapképzéseket indítanának: a magyarországi felsőoktatási stratégia legfeljebb az óvodapedagógusi, tanítói és védőnői alapképzést hagyná meg a közösségi főiskoláknak.

1960 óta tartja magát a rendszer

Kaliforniában 1960-ban hozták létre a hárompilléres állami felsőoktatási rendszert: ennek részei a Kaliforniai Egyetem tagintézményei, a Kaliforniai Állami Egyetem és a közösségi főiskolák. A különböző intézmények más-más céllal jöttek létre: a közösségi főiskolák biztosítják, hogy mindenki bejusson a felsőoktatásba, és utána tovább tudjon lépni magasabb képzési szintre.

Magyarországon is ehhez hasonló működne a rendszer, a felsőoktatási szakképzésekre ugyanis alacsonyabb pontszámmal is be lehetne kerülni. Erről részletesen itt olvashattok.