Skandináviában, Svájcban és Kanadában a legerősebb a humán tőke, vagyis itt a legmegfelelőbb az oktatás minősége, a munkaerő-piaci részvétel, illetve az oktatás és a munkaerő-piac összhangja a World Economic Forum friss jelentése, a 2015-ös Human Capital Index szerint. A 124 vizsgált országból Magyarország a 32. helyet szerezte meg, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Lengyelország és Ukrajna is előkelőbb helyen végzett, de Horvátország, Szlovákia és Románia valamivel lemaradt.

A magasan képzett munkaerő aránya Luxemburgban, Szingapúrban, Svájcban és Izraelben a legnagyobb. A legtöbb bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, jogi, művészet, valamint társadalomtudományi területen diplomázott (azaz BA vagy MA diplomás) hallgató az Egyesült Államokban, Japánban, az Egyesült Királyságban és Bangladesben tanult, míg a legtöbb informatikai, műszaki, agrár, orvos- és egészségtudományi, valamint természettudományi (azaz BSc vagy MSc) diplomát Oroszországban, az Egyesült Államokban, Iránban és Japánban szerzik.

Magyarország egy kevésbé hízelgő toplistára került fel: a valamivel több mint 400 ezer gazdaságilag inaktív (például munkanélküli, 74 évnél fiatalabb nyugdíjas, esetleg GYES-en lévő szülő) diplomással a vizsgált országokból hatodik lett. Ennél csak Örményországban, Marokkóban, Moldovában, Szebiában és Szaud-Arábiában magasabb az inaktív diplomások aránya. Ez azt jelenti, hogy itthon a diplomások 23 százaléka inaktív, a teljes lakosság körében pedig 4 százalék a diplomás inaktívok aránya, míg a teljes munkanélküliségi ráta 10,2 százalék. Elképesztő a munkanélküliség a huszonévesek között.

A jelentés Magyarországra vonatkozó részéből az is kiderül, hogy mely korcsoportban a legmagasabb a diplomás inaktívak aránya: a nyugdíjrendszer miatt a 65 év fölöttiek közül kerül ki az inaktív diplomások mintegy fele, illetve az 55 és 64 év közti korosztályban is már csak a diplomások fele aktív. Ugyanakkor magas a pályakezdő diplomások munkanélkülisége is, a 25 és 34 év közötti diplomások 16 százaléka inaktív.

Ez persze még így is elmarad az alacsonyabb végzettségűek munkanélküliségétől: a középiskolai végzettséggel rendelkező 25-34 évesek között több mint 21 százalék inaktívak aránya, a 35-44 évesek körében pedig 14 százalék - míg ugyanebben a korosztályban a felsőfokú végzettségűeknek már csak 12,5 százaléka inaktív.

A kutatásban megkérdezettek egy 7-ig terjedő skálán átlagosan 2,85-re értékelték az ország szociális védőhálóját, míg a finnek 6,13-ra, a norvégok 6,14-re, a svájciak pedig 6,03-ra értékelték a sajátjukat. De elhúztak mellettünk a szomszédaink is, az osztrákok 5.85, a románok 3,84, a szlovákok 3,83, a horvátok 3,15 pontos értékelést adtak.