A kormány nem hajlandó emelni a jelenlegi ösztöndíjakon, így a felsőoktatásban tanulók egyre magasabb megélhetési költségekkel és stagnáló jutattásokkal szembesülnek. Ha valakit a szülei nem tudnak támogatni egyetemi évei alatt, kénytelen munkát vállalni a tanulás mellett, vagy hosszú évekre eladósodni. Mire elég ma egy átlagos ösztöndíj a felsőoktatásban?

A HÖOK alaposan berágott a kormányra, miután a jövő évi költségvetéssel gyakorlatilag eldőlt, hogy hiába tárgyalt a szervezet a kormánnyal a hallgatói ösztöndíjak emeléséről, erre jövőre biztosan nem lesz fedezet.

A hallgatói szervezet jó helyen tapogatózik, ugyanis manapság a felsőoktatásban kapható ösztöndíjak mértéke elmarad a megélhetéshez szükséges összegektől. Persze léteznek kiemelkedően magas ösztöndíjak, de ezeket például olimpiai sportolók kapják, egy átlag hallgató a tanulmányi teljesítménye alapján átlagosan mindössze 15 ezer forintot érhet el havonta. A tanulmányi ösztöndíjat általában a megszerzett kreditek számából és a tanulmányi átlagból számolják ki, és nem árt, ha a hallgató állami ösztöndíjas képzésben vesz részt, de az összeg pontos meghatározásának módszere karonként más és más.

Nagyon kevés kiváltságos hallgató kaphatja csak meg a köztársasági ösztöndíjról átkeresztelt nemzeti felsőoktatási öszöndíjat, amelynek összege évi 400 ezer forint, tavaly óta 60 ezer forinttal nőtt. Bár ez az összeg első hallásra igen magasnak tűnik, árnyalja a képet, hogy a legkiválóbb hallgatók 10 havi bontásban kapják meg azt, ráadásul, amint lejár, ismét pályázni kell.

Hogy mire elég havi 15-40 ezer forint, azt nem nehéz kitalálnia annak, aki jelenleg is a felsőoktatásban tanul: nem sok mindenre. Az átlagos tanulmányi ösztöndíjból még a Budapestnél olcsóbb vidéki egyetemi városokban sem jön ki egy szoba, de a kollégiumi lakhatást is épphogy fedezi az olcsóbb, általában kevésbé jó állapotú kollégiumokban. Egy hallgatónak ezen kívül költenie kell a közlekedésre, könyvekre, jegyzetekre, ételre, és persze nem illik kimaradni a közösségi programokból.

Persze ezeket a kiadásokat egy egyetemista részben fedezheti a diákhitelből, ami akár havi 60 ezer forint is lehet, a tandíj pedig teljes egészében kijön a diákhitel 2-ből - így sokan többmilliós tartozással kezdenek friss diplomásként.