Kevés magyar állampolgár tanul a határon túli egyetemek és főiskolák magyar nyelvű képzésein, míg a hazai felsőoktatási intézmények sok határon túli magyar hallgatót "szívnak el" a helyi egyetemek elől.
Összesen 17 határon túli intézmény indít rendszeresen magyar nyelvű képzéseket, melyek jellemzően a helyi magyar kisebbség továbbtanulási igényeinek lefedésére törekednek, ám nyitottak az anyaországból származó hallgatók előtt is – főleg az európai uniós tagságot élvező országokban, írja a Magyar Nemzet.
Csakhogy súlyos aránytalanság alakult ki az évtizedek során, amit jól mutat, hogy Magyarországon az elmúlt tanévben 2054 román, 1907 szerbiai, 1885 szlovákiai és 1193 ukrajnai állampolgárságú hallgató tanult, akiknek túlnyomó többsége az ottani magyar közösségekből érkezett. Ezzel szemben a kárpátaljai magyar közösség számára mérvadó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – Ukrajnában nem akkreditált – magyar nyelvű képzéseire legfeljebb 10-10 magyar állampolgárságú hallgató vehető fel évente. A magyar nyelvű képzésekre ugyanakkor 1224 hallgató iratkozott be legutóbb, akik a kárpátaljai magyarságból kerültek ki.
A Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelvű képzéseire összesen 766 hallgató jár, ebből 290 hallgató most kezdi tanulmányait. A teljes hallgatóságból mindössze 45 hallgató érkezett Magyarországról. Még alacsonyabb az anyaországi magyarok aránya a Sapientia egyetemen, ahol 2318 hallgató fog tanulni magyar nyelvű képzéseken, ebből 1987 alapképzésben, 331 mesterképzési szakon, közülük 26 olyan magyar állampolgár, akinek magyarországi lakcíme van.
