Milyen feltételekkel kaphattok állami ösztöndíjat? Milyen változásokra számíthattok a következő hetekben? Miért támadják a "röghöz kötést" a diákok? A leggyakoribb kérdések és válaszok a hallgatói szerződésről.

Mi az a hallgatói szerződés?

A hallgatói szerződést – teljes nevén hallgatói ösztöndíjszerződést – tavaly szeptemberben vezették be: minden hallgatónak alá kell írnia, aki állami ösztöndíjas formában kezdi meg a tanulmányait. Vállalnotok kell, hogy meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, és a végzés után bizonyos ideig itthon dolgoztok.

Ez a „magyar munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt”, a „munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt” és a „magyar joghatóság alatti vállalkozási tevékenységet” foglalja magában. Hogyan néz ki a hallgatói szerződés? Itt találjátok a mintát.

Hány évig kell itthon dolgoznom?

A képzési idő kétszereséig, a végzés utáni húsz éven belül. Ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet: ezt az időt nem kell egyben „ledolgoznotok”, közben külföldön is vállalhattok munkát, és tovább is tanulhattok.

Az is számít, ha az egyetem mellett munkát vállalok?

Nem, csak a végzés utáni munka számít bele a „ledolgozandó” időbe.

Állást nem biztosítanak?

Nem, az állam mindössze azt vállalja, hogy „foglalkoztatáspolitikai eszközrendszerére támaszkodva” törekszik arra, hogy „megfelelő munkalehetőséget biztosítson”.

Mi történik, ha kevesebbet dolgozom itthon?

Ha húsz éven belül nem „dolgozzátok le” a képzési idő kétszeresét, az állami ösztöndíj összegének meghatározott napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét kell visszautalni az államnak.

És mi történik, ha nem szerzem meg időben a diplomát?

A képzési idő másfélszerese alatt, tehát hároméves alapképzés esetén 4,5, ötéves osztatlan mesterképzés esetén 7,5 év alatt kell elvégeznetek a szakot. Ha kicsúsztok az időből, a teljes képzési költség felét kell visszafizetnetek az államnak.

Mi van, ha már csak egy nyelvvizsga hiányzik a diplomámhoz?

Nem kell fizetnetek, ha azért nem tudtok a képzési idő másfélszerese alatt lediplomázni, mert külföldi felsőoktatási intézményben tanultatok közben, vagy éppen az oklevélhez szükséges nyelvvizsgát szerzitek meg. A visszafizetés elengedéséhez viszont kérvényt kell benyújtanotok.

Kivételek vannak?

Vannak. Az önkéntes katonai szolgálatot vállalók esetében egy év munkaviszony kettőnek számít. A szomszédos országokban élő magyar állampolgároknak, akik valamelyik magyarországi egyetemen vagy főiskolán szereztek diplomát, a lakhelyükön végzett munka is beleszámít a „ledolgozandó” időbe.

A hitéleti képzésben résztvevőknek nincs kötelező munkavállalás, akkor viszont fizetniük kell, ha nem szerzik meg időben a diplomát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóival nem hallgatói, hanem közszolgálati ösztöndíjszerződést köt az állam: erről itt olvashattok.

A halmozottan hátrányos helyzetű hallgatóknak nem kell teljesíteni a feltételeket, ahogy azoknak a nőknek sem, akik legalább három gyermeket vállalnak.

A kötelezettség vagy annak egy részének teljesítése alól azokat is mentesíthetik, akik megváltozott munkaképességűek, tartósan betegek, balesetet szenvedtek, két vagy több gyermekük van (egy gyermeket azonban csak az egyik szülőnél lehet „beszámítani”).

Mikor kell aláírni a szerződést?

Beiratkozáskor. Ha akkor nem írjátok alá, csak fizetős formában kezdhetitek el a képzést - ehhez azonban nem kell újabb felvételi eljárást indítani.

Egy összegben kell visszafizetni a pénzt?

Kérhettek részletfizetést: ha ötmillió forint alatti összegről van szó, tíz évre, ha ötmillió forint feletti összeget kell visszafizetni, tizenöt évre.

Honnan tudja az állam, hogy hol vállaltam munkát?

Azzal, hogy aláírjátok a szerződést, hozzájárultok, hogy a hallgatói szerződések nyilvántartásért felelős szerv kikérje az adataitokat az önkormányzattól, a munkaügyi központoktól, az államkincstártól, az egészségbiztosítótól, a NAV-tól, és még hosszan sorolhatnánk.

Mit csinálnak, ha nem fizetek?

Akkor az adóhatóság lép akcióba.

Van ilyen szerződés máshol is?

Több országban vissza kell fizetniük a hallgatóknak a képzési költség egy bizonyos részét, ha nem szerzik meg meghatározott időn belül a diplomát. A kötelező itthoni munkavállalásra – „röghöz kötés” – azonban egyetlen példát találtunk Európában, Fehéroroszországot.

A szabályok viszont még ott is puhábbak: a végzetteknek az állam munkalehetőséget biztosít, és mindössze két évet kell „ledolgozni” az ösztöndíjért cserébe. A fehérorosz rendszerről itt olvashattok.

Van rá esély, hogy változtatnak ezen a rendszeren?

Nem sok. A frissen kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár kiállt a hallgatói szerződés mellett. Szerinte morális kérdés, hogy aki a tanulmányaihoz igényt tart az állam támogatására, azt valamilyen formában a későbbiekben törlessze is a közösségnek. Hozzátette: a feltételekről lehet tárgyalni. Klinghammer 2005-ben még a „röghöz kötés” ellen érvelt: erről itt olvashattok.

A decemberi hallgatói tiltakozások hatására létrejött Felsőoktatási Kerekasztal egyik munkacsoportja tárgyalja a hallgatói szerződés ügyét. Közben a Fidesz-KDNP egy olyan alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be, amely az alkotmányban rögzítené a kötelező itthoni munkavállalást mint a tanulmányok állami finanszírozásának feltételét.

Ennek hatására a hallgatók hivatalos érdekképviseleti szerve, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felfüggesztette a tárgyalást a kerekasztallal, majd szombati közleményében leszögezte: csak akkor folytatják az egyeztetéseket, ha azok lezárultáig nem változik a jogszabályi környezet, a kormány nyilvánosságra hozza a hallgatói szerződés hasznosságát bizonyító hatástanulmányokat, és figyelembe veszi az Európai Unió állásfoglalását. A HÖOK közleményét itt olvashatjátok.

Miért követelik a diákok a szerződés eltörlését?

A HÖOK, a Hallgatói Hálózat (HaHa), a Középiskolai Hálózat (KiHa) nevű diákszervezet és az ELTE BTK előadótermét egy hete elfoglaló hallgatók és középiskolások is elutasítják a „röghöz kötést”. Szerintük a hallgatói szerződés sérti a szabad mozgáshoz való jog európai uniós elvét, és igazságtalan, hogy az állam nem ad garanciát arra: lesz is állásuk az itthoni munkavállalásra kötelezett fiataloknak.

„Minden egyes felsőoktatásra költött forint 13-szorosan térül meg. Ne „röghöz kötéssel” , hanem "egy jól működő oktatási rendszerrel" tartsák itthon az "ország tehetségeit" – írta blogján a Hallgatói Hálózat. A diáktüntetésekről szóló összes cikkünket itt találjátok, az egyetemfoglalók első hetéről szóló képes összefoglalónkat pedig itt nézhetitek meg.

Mit tesz az Európai Unió?

Az Európai Bizottság novemberben küldött levelet a kormánynak, amelyben a hallgatói szerződés részleteinek tisztázását kéri. A válaszadási határidő február 1-jén járt le: a szervezet ezután dönt arról, hogy indít-e pilot eljárást Magyarország ellen. A vita arról szól, hogy egy tagállam korlátozhatja-e a szabad mozgáshoz való jogot.

A pilot eljárás nem minősül kötelezettségszegési eljárásnak, vagyis a bizottság azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez.