Újra nevet váltott az egykori Kecskeméti Főiskola, a Semmelweis Egyetem karaként működik tovább a Pető András Főiskola, még egy utolsó lehetőséget kapnak azok, akik 2005 előtt kezdték el az egyetemet, főiskolát, de még mindig nem záróvizsgáztak. Milyen változások várnak az egyetemistákra és főiskolásokra a 2017/2018-as tanévben?
Egyetlen állami főiskola maradt
Augusztus óta mindössze egy állami főiskola működik az országban, néhány hete ugyanis a Semmelweis Egyetembe olvadt a konduktorokat képző Pető András Főiskola, Pető András Kar néven működik tovább.
A korábbi állami főiskolák - a ma már Eszterházy Károly Egyetem néven működő egykori Károly Róbert Főiskola és Eszterházy Károly Főiskola, a szintén egybeolvadt Kecskeméti Főiskola és Szolnoki Főiskola, a dunaújvárosi és a nyíregyházi főiskola, valamint a Budapesi Gazdasági Főiskola - alkalmazott tudományok egyeteme címet kaptak, a Táncművészeti Főiskolát pedig idén februárban léptették elő egyetemmé. A Pető András Főiskola integrálásával így az állami főiskolai kategória utolsó képviselője a bajai Eötvös József Főiskola, ugyanakkor ez az intézmény sincs könnyű helyzetben, miután egy, a múlt év végén lényegében titokban meghozott döntéssel lecsapták két legfontosabb intézetét, vízgazdálkodási képzéseit pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez rendelték.
Újabb névváltoztatás
A Kecskeméti Főiskola és az évek óta komoly hallgatóhiánnyal küzdő Szolnoki Főiskola integrálásával tavaly július 1-jén jött létre a Pallasz Athéné Egyetem, amely alig egy év után nevet cserélt: augusztus elseje óta Neumann János Egyetem néven működik.
A névválasztás már hónapokkal a kecskeméti és a szolnoki főiskola összevonása előtt okozott némi feszültséget. A szenátus még 2015 őszén megszavazta, hogy az integráció után Kecskeméti Alkalmazott Tudományok Egyetemeként működjön tovább az intézmény. Azon a listán, amelyről a testület tagjai választhattak, a Pallasz Athéné Egyetem név nem szerepelt - néhány hónappal később mégis ezen a néven „anyakönyvezték” a két korábbi főiskolából létrehozott intézményt.
Újabb változás jön: egy év után búcsút inthetünk a Pallasz Athéné Egyetemnek
Persze a kecskeméti intézmény nem tűnik el, csak átnevezik, ez pedig péntektől hivatalossá vált. Rejtély, miért kell egy év után átnevezni az intézményt. Miután pénteken Áder János aláírta, meg is jelent a Magyar Közlönyben a Pallasz Athéné Egyetem átnevezéséről szóló, a felsőoktatási törvényt módosító jogszabály, amely alapján a kecskeméti felsőoktatási intézményt augusztus 1-től Neumann János Egyetemnek hívják majd.
A felsőoktatási törvény módosításában eredetileg a Kecskeméti Egyetem név szerepelt volna, Balla György és Bene Ildikó fideszes képviselő novemberi módosító javaslata alapján azonban végül a Pallasz Athéné Egyetem került a jogszabályba. A homályos magyarázat szerint a jog, az igazságosság és a bölcsesség istennőjének a neve azért jó választás, mert hozzájárul az egyetem szellemiségének kifejezéséhez - az indoklásban szó sem esett a kézenfekvő magyarázatról: a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványairól, amelyek közül a Pallas Athéné Domus Mentis a kecskeméti közgazdászképzést támogatja milliárdokkal.
Jön az ingyenes nyelvvizsga
Nem csupán az egyetemistákat és főiskolásokat érinti, de alighanem közülük élnek majd a legtöbben azzal a lehetőséggel, hogy 2018-tól az első sikeres nyelvvizsga árát visszakapják a 35 évnél fiatalabbak.
A nyelvvizsga díját azok kaphatják vissza, akiknek még nincs nyelvvizsgájuk, és 2018-ban megszerzik a komplex középfokú (B2) nyelvvizsgát vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségit, esetleg a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgát. Bővebb információt itt találtok.
Most még van esély a dipoma megszerzésére
Még mindig több mint tízezer olyan "kvázi-egyetemista" lehet az országban, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat, megszerezték az abszolutóriumot, de záróvizsgát még nem tettek. Ők utoljára ebben a tanévben futhatnak neki a diplomaszerzésnek: 2018. szeptember 1-jéig záróvizsgázhatnak.
