A törvény tervezett módosításának egyik leghangsúlyosabb pontja, hogy a kormány jelentősen átalakítaná különböző képzések struktúráját, osztott képzésekből osztatlant csinálna, valamint több szak bezárását is megemlítették.

A felsőoktatást szerintük a gazdasági igényekhez valamint a regionális fejlesztésekhez kell igazítani, mivel ha az ország autógyártó üzemmé alakul, akkor több mérnököt és kevesebb társadalomtudóst kell.

A kormány állítása szerint társadalmi igényeknek akarnak megfelelni a szakbezárásokkal, ám ennek kissé ellentmond, hogy éppen olyan szakokat és szakmákat akarnak megszüntetni, amelyre többszörös a túljelentkezés – még az állami helyek hiánya ellenére is. A stratégiában szereplő más változásokról itt olvashattok.

Az állami helyek elosztása tekintetében érzékelhető tendencia az eltelt években, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem javára döntöttek más intézmények rovására, valamint a jövőben minden bizonnyal megtarthat olyan szakokat, amelyek nem indulhatnak más intézményekben, így monopolizálja az állam a számára kedves intézménynek a különböző képzéseket - írta az Átlátszó Oktatás.

A dokumentum szerint kiemelten vizsgálják majd „a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra”, azaz mindig a rövidtávú gazdasági helyzethez és a kormány elképzeléseihez igazítanák a szakok létesítését, nem közép- és hosszútávra terveznénk, azaz a kormánynak sincs biztos elképzelése, hogy hova szeretne eljutni mondjuk 10 év múlva.