Évről évre egyre komolyabb anyagi problémákkal küzdenek az egyetemisták és főiskolások: miközben a kiadásaik az albérletpiac robbanása miatt meredeken emelkednek, addig a tanulmányi ösztöndíj összege tíz éve változatlan, a minimumösszeg lassan már egy Budapest-Debrecen retúrjegyre sem elég. A problémát évek óta maga előtt görgeti a kormány. A 2018-as költségvetésből úgy tűnik, jövőre sem számíthatnak több pénzre a hallgatók, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) továbbra is legalább 40 százalékos emelést kér a kormánytól.

"5,0-s átlagra másfél évig egy forintot sem kaptam, már azon gondolkodtam, hogy otthagyom az egészet a fenébe" - mesélte az eduline-nak az egyik vidéki egyetem volt hallgatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik jelenlegi diákja az előző két félévben kapott tanulmányi ösztöndíjat, először 4,4-es átlaga dacára mindössze hatezer forintos pluszpénzből gazdálkodhatott, "majd 5,8-as átlagra kaptam 19 000 Ft-ot, azt is öt hónapon keresztül". Kérdésünkre egy másik hallgató is alacsony ösztöndíjakról számolt be: "az utolsó félévben 7 700 forintot kaptam. Ahhoz képest, hogy az alap 6 000, tényleg nem sok".

Országszerte egyre komolyabb anyagi problémákkal küzdenek az egyetemisták és főiskolások, a hallgatói kiadások ugyanis meredeken emelkednek - a CIG Pannónia 2016-os kutatása szerint a nem helyben, hanem másik városban tanuló, albérletben élő egyetemisták lakbérre átlagosan 1 172 ezer forintot, élelmiszerre 912 ezer forint, a helyi és távolsági közlekedésre körülbelül 100 ezer forintot kénytelenek elkölteni évente -, miközben a kiemelkedő tanulmányi eredményekért járó tanulmányi ösztöndíj összege tíz éve változatlan. Egy két évvel ezelőtti, jóval visszafogottabb becslés szerint az átlagos magyar egyetemista 50-60 ezer forintból él (az átlagba az otthon élő, államilag támogatott szakon tanulók és más városban, önköltséges formában tanulók is beleszámítanak), ám még emellett is eltörpül az ötösökért járó ösztöndíj összege.

Matekozás fillérekkel

„A tanulmányi ösztöndíj alsó és felső összeghatára rendkívül alacsony, ráadásul nem átlátható a rendszer, és nem jelent kiszámítható forrást a hallgatók számára” - mondta az eduline-nak Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A tanulmányi ösztöndíj minimumösszegét egy 2007-es kormányrendelet határozza meg, a jogszabály szerint ilyen juttatást a nappali tagozatos, államilag támogatott formában tanuló hallgatók legfeljebb 50 százaléka kaphat, a havi összeg pedig nem lehet kevesebb a hallgatói normatíva öt százalékánál - ez 6000 forintot jelent, amely eltörpül a kiadások mellett.

Azt a kormányrendelet azonban a felsőoktatási intézményekre bízza, pontosan milyen képlet alapján rangsorolják a hallgatókat, és döntik el, ki kaphat az adott félévben ösztöndíjat, és ki nem. Van, ahol a kreditindex, máshol a súlyozott kreditindex vagy a teljesített kreditek száma dönt arról, ki számíthat a következő öt hónapban (ennyi időre jár ugyanis félévente tanulmányi ösztöndíj) néhány ezer forint pluszpénzre.

A matekozás néha pedig egészen furcsa dolgokat eredményez, ha például egy intézmény a hallgatók súlyozott kreditindexét veszi figyelembe az ösztöndíj kiosztásánál, előfordulhat, hogy a több kreditet szerző hallgatók több pénzt kapnak, mint azok, akik a tantervi ajánlásnak megfelelő kreditszámot teljesítették, kitűnő eredménnyel. „Kitűnő átlagom volt több félében, és mindig több mint harminc kreditet szereztem. Viszont mivel a kreditindex számít, így főleg azok kaptak támogatást, akik még nálam is több kreditet szereztek, az már senkit nem érdekelt, hogy rosszabb tanulmányi átlaguk volt, mint nekem” - mondta az eduline-nak az egyik vidéki egyetem volt hallgatója.

Tíz éve nem emelkedtek az ösztöndíjak

De talán még ennél is nagyobb baj, hogy 2007 óta, vagyis tíz éve nem emelkedtek az ösztöndíjak. A HÖOK többször jelezte a kormánynak, itt az ideje a hallgatói juttatások rendezésének, számításaik szerint legalább 40 százalékkal kellene emelni az ösztöndíjakat, ez körülbelül 12 milliárd forintos többletkiadást jelentene az államnak - magyarázta Gulyás Tibor. „Amikor arról beszélünk, hogy 2007 óta nem emelkedtek az ösztöndíjak, akkor azt is hozzá kell tenni, hogy a hallgatók akkor azért érezhettek némi változást, mert megfeleződött a részesülők aránya - a normatíva egyébként csak minimálisan emelkedett. Jelenleg több intézmény úgy próbálja további orvosolni a rendkívül alacsony összegű juttatások miatt kialakult helyzetet, hogy az 50 százalékról tovább csökkentik a jogosultak arányát 30-35 százalékra, így ők valamivel magasabb összeget kapnak” - magyarázta a HÖOK elnöke.

A hallgatói szervezet júniusban kemény hangú közleménnyel reagált arra, hogy a már elfogadott 2018-as költségvetés nem tartalmaz plusz forrást a hallgatói juttatások emelésére, vagyis jelen állás szerint jövőre is maradnak a mostani ösztöndíjösszegek. A HÖOK Jövőkép Programjában is szerepel a siralmas ösztöndíjhelyzet, a szakmai összefoglalót már eljuttatták az oktatási államtitkárságnak, az átadás óta folyamatosak az egyeztetések, más ágazatokkal is. Gulyás Tibor azt mondja, egyelőre bizakodó, a Jövőkép Programban is szereplő hallgatói javaslatokat és a kormányzati terveket ezekben a napokban hangolják össze, amelyekből egy átfogó akcióterv készül, "a kormány számára készülő előterjesztésnek természetesen része lesz az ösztöndíjak emelése is".

Önköltségeseknek nem jár

A HÖOK szerint probléma az is, hogy az önköltséges hallgatók nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat. „A központi ponthatárok esetében átláthatatlan a rendszer, hiszen az állam nem indokolja, hogy az egyik szakon miért lehet magasabb az államilag támogatott formában tanulók száma, mint a másik szakon. Vannak olyan képzések, amelyeken az állami ösztöndíjasok aránya csak nyolc százalék, más szakokon meg 30 százalék” - utalt Gulyás Tibor arra, hogy a felvételi rendszer 2013-as átalakítása óta több népszerű alap- és osztatlan szakon a korábbinál jóval kevesebben szerezhetnek államilag támogatott helyet, ezeknek a képzéseknek a listáját a minisztérium határozza meg. A HÖOK szerint jó megoldás lenne, ha az intézmények a beérkező önköltség egy részét költségmérséklésre vagy ösztöndíjakra fordítanák.

Semmiképp sem szerettem volna adóssággal kezdeni felnőtt életem, ezért a diákhitelt kizártam. Sajnos a hosszú évek alatt összegyűjtött pénz csak két szemeszter finanszírozására volt elegendő, én pedig nem tudtam, mihez kezdjek. Folyamatosan dolgoztam, szinte semmi szabadidőm nem maradt, mégis hiábavalónak láttam az egészet. Szociális támogatást nem igényelhettem az egyetemen, hiszen az csak az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatóknak jár

- mondta az eduline-nak egy másik hallgató. A rendszer legnagyobb vesztesei ugyanis azok, akik jó eredménnyel végezték el a középiskolát, nyelvvizsgát, emelt szintű érettségit szereztek, de néhány ponttal lecsúsztak a magasan meghúzott központi ponthatárokról, így nemcsak tandíjat kell fizetniük, de tanulmányi ösztöndíjat sem kaphatnak.