Újfajta képzési rendszert vezetett be tavaly három felsőoktatási intézmény: a hallgatók tanulmányi idejük egy részét szakmai gyakorlattal töltik, amely összhangban van az egyetemi tananyaggal. Az egyetemisták és főiskolások szakmai tapasztalattal könnyebben helyezkedhetnek el, ráadásul a cégektől ösztöndíjat is kapnak.

Kecskeméti Főiskola, Nyugat-magyarországi Egyetem, Széchenyi István Egyetem - eddig ez a három felsőoktatási intézmény indította el a duális képzést. A hosszú szakmai gyakorlat előnye, hogy a hallgatók a gyakorlatban is használhatják az előadásokon és szemináriumokon megszerzett elméleti tudásukat, diplomázás után pedig könnyebben találnak munkát, de a cégek is jól járnak: kinevelik a szakmai utánpótlást, és - ha jól válogatnak a jelentkezők közül - hatékony munkaerőt szereznek.

A Kecskeméti Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem zalaegerszegi karának programjában azok vehetnek részt, akik már a felvételin jelzik, hogy a duális képzés érdekli őket, a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói később is csatlakozhatnak a programhoz.

Fizetés is jár

A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán 2012-ben indult duális képzés a járműmérnöki alapszakon, 2013-ban pedig a műszaki menedzser szak logisztika szakirányán és az anyagmérnöki alapszakon is választható lesz ez a képzési forma.

Már az első évben jelentős volt a túljelentkezés: kétszáz hallgató közül huszonöt járműmérnöki alapszakos kezdhette meg tanulmányait ebben a formában. A jelentkezők közül a partnercégek – a Mercedes-Benz és a Knorr-Bremse – választották ki a felvételt nyert hallgatókat, akiknek persze először az általános felvételi eljáráson kellett átjutniuk.

A Kecskeméti Főiskolán a hét féléves képzés alatt a hallgatók 10-12 hetet töltenek hagyományos oktatással – előadásokra, szemináriumokra járnak –, ezután egy 5-8 hetes szakmai gyakorlaton vesznek részt a kiválasztott cégnél, amelyért egyéni szerződés alapján kapnak fizetést.

Pihenésre nem sok idő marad

2012-ben indult duális képzés a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Gépészeti és Mechatronikai Intézetének mechatronikai mérnök szakán is, az egyetem zalaegerszegi telephelyén. 2012 szeptemberében tizenöten jelentkeztek a képzésre, közülük tizenegy hallgatót vettünk fel – mondta Varga Mihály, az Intézet igazgatója az eduline-nak.

Az egyetemisták sokkal több időt töltenek munkával, mint a hagyományos képzésben részt vevők: évente mindössze négy hét szabadságot kapnak, mivel a szakmai gyakorlat a regisztrációs héten, a vizsgaidőszakban és a tanítási szünetekben is tart. Fizetésként havi 25-50 ezer forintot kapnak. A partnercégek között van a Flextronics, a General Electric és a Zalavolán is. Vannak olyan intézmények, amelyek a tandíj ledolgozásához nyújtanak segítséget: a hallgatókat vagy kiközvetítik, vagy a campuson vállalhatnak munkát. Erről itt olvashattok.

„Többletteljesítményt várunk el, amelyet a a vállalatok anyagilag és szakmai képzéssel is elismernek – mondta Varga Mihály. Az intézetigazgató szerint a szoros időbeosztás miatt előfordulhat, hogy egy-két hallgató visszatér a hagyományos képzési rendszerbe – ezt bármelyik félév végén megtehetik. Azok, akik a 2012/13-as felsőoktatási felvételin erre a szakra jelentkeztek, június 14-ig jelezhetik az egyetemnek, hogy a duális képzésben szeretnének részt venni.

A szakdolgozatírásban is segít

A győri Széchenyi István Egyetemen a 2011/12-es tanév tavaszi félévében vehettek részt először a hallgatók duális képzésben: a gépészmérnöki BSc szakjának autógyártás szakirányán tanulók pályázhattak.

A diákok a hét féléves képzés utolsó két szemeszterét töltik szakmai gyakorlattal, napi nyolc órában. Az első körben negyven hallgatót vett fel a programban részt vevő hét cég, ezek között van az Audi és az Opel is.

A hallgatók a szakdolgozatíráshoz is kapnak segítséget: ha a cég által ajánlott témák közül választanak, vállalati konzulens segíti őket, a szakmai gyakorlat ideje alatt pedig interneten elérhető tananyag segítségével készülhetnek fel a vizsgákra.

A szakmai gyakorlat is elég a diplomához

Nagy-Britanniában jövőre már mesterdiplomát is lehet szerezni egyetemi tanulmányok nélkül, kizárólag szakmai gyakorlattal. Eddig BA- és BSc-diplomát lehetett így szerezni: az alapszakos oklevélért négy évet kellett dolgozni. A mesterdiplomához további négy évre lenne szükség – a rendszert először a jogi és pénzügyi területen vezetik be. A szigetországban 2009-ben indult a program, amelybe minden, diplomával nem rendelkező, 16 év feletti, legalább három éve az országban élő személy beléphet. A gyakornokoknak átlagosan hetente 30 órát kell dolgozniuk, ezért átlagban heti 170 font (61 ezer forint) fizetést kapnak, és szakképesítést is szerezhetnek. A kezdeményezésbe duális képzések meghirdetésével több egyetem is beszállt. Nagy-Britanniában 2012-ben háromszorosára, 9000 fontra (3 millió 200 ezer forint) emelték az éves tandíj maximális összegét: egy felmérés szerint egy jogi diploma mindennel együtt 100 ezer fontba (36 millió forint) kerül. Így sok fiatalnak nincs lehetősége bekerülni a felsőoktatásba: ezt a problémát akarják a gyakornoki programmal orvosolni, amelyre tavaly már több mint egymillióan jelentkeztek.