Céges ösztöndíjak: mindenki jól jár Felsőoktatás
Czervan Andrea

Céges ösztöndíjak: mindenki jól jár

Újfajta képzési rendszert vezetett be tavaly három felsőoktatási intézmény: a hallgatók tanulmányi idejük egy részét szakmai gyakorlattal töltik, amely összhangban van az egyetemi tananyaggal. Az egyetemisták és főiskolások szakmai tapasztalattal könnyebben helyezkedhetnek el, ráadásul a cégektől ösztöndíjat is kapnak.

Kecskeméti Főiskola, Nyugat-magyarországi Egyetem, Széchenyi István Egyetem - eddig ez a három felsőoktatási intézmény indította el a duális képzést. A hosszú szakmai gyakorlat előnye, hogy a hallgatók a gyakorlatban is használhatják az előadásokon és szemináriumokon megszerzett elméleti tudásukat, diplomázás után pedig könnyebben találnak munkát, de a cégek is jól járnak: kinevelik a szakmai utánpótlást, és - ha jól válogatnak a jelentkezők közül - hatékony munkaerőt szereznek.

A Kecskeméti Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem zalaegerszegi karának programjában azok vehetnek részt, akik már a felvételin jelzik, hogy a duális képzés érdekli őket, a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói később is csatlakozhatnak a programhoz.

Fizetés is jár

A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán 2012-ben indult duális képzés a járműmérnöki alapszakon, 2013-ban pedig a műszaki menedzser szak logisztika szakirányán és az anyagmérnöki alapszakon is választható lesz ez a képzési forma.

Már az első évben jelentős volt a túljelentkezés: kétszáz hallgató közül huszonöt járműmérnöki alapszakos kezdhette meg tanulmányait ebben a formában. A jelentkezők közül a partnercégek – a Mercedes-Benz és a Knorr-Bremse – választották ki a felvételt nyert hallgatókat, akiknek persze először az általános felvételi eljáráson kellett átjutniuk.

A Kecskeméti Főiskolán a hét féléves képzés alatt a hallgatók 10-12 hetet töltenek hagyományos oktatással – előadásokra, szemináriumokra járnak –, ezután egy 5-8 hetes szakmai gyakorlaton vesznek részt a kiválasztott cégnél, amelyért egyéni szerződés alapján kapnak fizetést.

Pihenésre nem sok idő marad

2012-ben indult duális képzés a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Gépészeti és Mechatronikai Intézetének mechatronikai mérnök szakán is, az egyetem zalaegerszegi telephelyén. 2012 szeptemberében tizenöten jelentkeztek a képzésre, közülük tizenegy hallgatót vettünk fel – mondta Varga Mihály, az Intézet igazgatója az eduline-nak.

Az egyetemisták sokkal több időt töltenek munkával, mint a hagyományos képzésben részt vevők: évente mindössze négy hét szabadságot kapnak, mivel a szakmai gyakorlat a regisztrációs héten, a vizsgaidőszakban és a tanítási szünetekben is tart. Fizetésként havi 25-50 ezer forintot kapnak. A partnercégek között van a Flextronics, a General Electric és a Zalavolán is. Vannak olyan intézmények, amelyek a tandíj ledolgozásához nyújtanak segítséget: a hallgatókat vagy kiközvetítik, vagy a campuson vállalhatnak munkát. Erről itt olvashattok.

„Többletteljesítményt várunk el, amelyet a a vállalatok anyagilag és szakmai képzéssel is elismernek – mondta Varga Mihály. Az intézetigazgató szerint a szoros időbeosztás miatt előfordulhat, hogy egy-két hallgató visszatér a hagyományos képzési rendszerbe – ezt bármelyik félév végén megtehetik. Azok, akik a 2012/13-as felsőoktatási felvételin erre a szakra jelentkeztek, június 14-ig jelezhetik az egyetemnek, hogy a duális képzésben szeretnének részt venni.

A szakdolgozatírásban is segít

A győri Széchenyi István Egyetemen a 2011/12-es tanév tavaszi félévében vehettek részt először a hallgatók duális képzésben: a gépészmérnöki BSc szakjának autógyártás szakirányán tanulók pályázhattak.

A diákok a hét féléves képzés utolsó két szemeszterét töltik szakmai gyakorlattal, napi nyolc órában. Az első körben negyven hallgatót vett fel a programban részt vevő hét cég, ezek között van az Audi és az Opel is.

A hallgatók a szakdolgozatíráshoz is kapnak segítséget: ha a cég által ajánlott témák közül választanak, vállalati konzulens segíti őket, a szakmai gyakorlat ideje alatt pedig interneten elérhető tananyag segítségével készülhetnek fel a vizsgákra.

A szakmai gyakorlat is elég a diplomához

Nagy-Britanniában jövőre már mesterdiplomát is lehet szerezni egyetemi tanulmányok nélkül, kizárólag szakmai gyakorlattal. Eddig BA- és BSc-diplomát lehetett így szerezni: az alapszakos oklevélért négy évet kellett dolgozni. A mesterdiplomához további négy évre lenne szükség – a rendszert először a jogi és pénzügyi területen vezetik be.

A szigetországban 2009-ben indult a program, amelybe minden, diplomával nem rendelkező, 16 év feletti, legalább három éve az országban élő személy beléphet. A gyakornokoknak átlagosan hetente 30 órát kell dolgozniuk, ezért átlagban heti 170 font (61 ezer forint) fizetést kapnak, és szakképesítést is szerezhetnek.

A kezdeményezésbe duális képzések meghirdetésével több egyetem is beszállt. Nagy-Britanniában 2012-ben háromszorosára, 9000 fontra (3 millió 200 ezer forint) emelték az éves tandíj maximális összegét: egy felmérés szerint egy jogi diploma mindennel együtt 100 ezer fontba (36 millió forint) kerül. Így sok fiatalnak nincs lehetősége bekerülni a felsőoktatásba: ezt a problémát akarják a gyakornoki programmal orvosolni, amelyre tavaly már több mint egymillióan jelentkeztek.

Matekérettségi 2025: ezeket fogalmakat, összefüggéseket és tételeket kérhetik középszinten Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Matekérettségi 2025: ezeket fogalmakat, összefüggéseket és tételeket kérhetik középszinten

Hatványozás azonosságai, függvények jellemzése és grafikus manipulációk – csak néhány olyan összefüggés, fogalom és feladat, amit minden diáknak tudnia kell, aki idén májusban matekból érettségizik. Összegyűjtöttük, mi mindent kell(ene) átvenni szűk egy hét alatt azoknak, akik középszinten vizsgáznak matekból.