Kilenc év alatt majdnem a háromszorosára emelkedett a brit egyetemekre jelentkező diákok magyar száma – derül ki a Universities and Colleges Admissions Service (UCAS) 2018-as adataiból. Idén összesen 980 magyar felvételizett az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeibe, van olyan vezető gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készült.
2009-ben még csak 350 magyar diák jelentkezett brit egyetemre, azóta azonban folyamatosan emelkedik a jelentkezők száma. 2011 és 2013 között például majdnem duplájára ugrott az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeibe készülő magyarok száma – az UCAS adatai alapján 2011-ben még csak 400-an, 2012-ben már 570-en, 2013-ban pedig 770-en adták be a felvételi kérelmüket. Idén összesen 980-an futottak neki a brit felvételinek.
Az Egyesült Királyságba jelentkezők számában 2017-ben tapasztaltak némi visszaesést, ám ebben alighanem a Brexit játszott szerepet – hívta fel a figyelmet az Engame Akadémia tavaszi kutatási összefoglalója, amelyben arra is rámutattak, hogy miután a brit kormány bejelentette, hogy a tanulmányaikat a 2018/19-es évben megkezdők továbbra is az elmúlt években megszokott támogatásokra és kedvező tandíjra jogosultak, 2018-ban ismét megugrott a magyarok száma.
A szomszédos országok közül egyedül Románia előzte meg Magyarországot a brit egyetemekre jelentkezők száma alapján: onnan 2920-an adták be a felvételi kérelmüket, míg Ausztriából 610-en, Szerbiából 110-en, Szlovákiából 790-en, Szlovéniából 160-an, Horvátországból 400-an, Ukrajnából mindössze 220-an felvételiztek brit egyetemre.
Oxford és Cambridge: tarolnak a magyarok
Azt már korábban lehetett tudni, hogy 2018-ban a kelet-közép-európai régió országai közül Magyarországon a legmagasabb a bejutási arány a két neves – a világ legjobb felsőoktatási intézményei között számon tartott – brit egyetemre.
2015 és 2017 között a magyar jelentkezők 26 százaléka, összesen 137-en kerültek be az oxfordi és a cambridge-i egyetem képzéseire, ezzel lekörözték az osztrák, a lengyel, a cseh, a román és a szlovák középiskolásokat is, a felvételi adatok alapján a régió országai közül nálunk a legmagasabb az egy főre jutó sikeres oxfordi és cambridge-i felvételik száma.
2019-ben brit egyetemen szeretnél tanulni? Ezért kell elkezdeni már most a felkészülést
Legalább egy-másfél éves felkészüléssel számolhatsz, ha valamelyik brit egyetemen szeretnéd megkezdeni tanulmányaidat. Vagyis ha 2019 októberében már az Oxford, a Cambridge, a St. Andrews vagy valamelyik más neves egyetem előadójában szeretnél ülni, már most meg kell tenned az első lépéseket. Melyek ezek? Megmutatjuk.
Van, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vezető gimnáziumokból egyre többen készülnek külföldi egyetemre. A budapesti Fazekas Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese tavasszal úgy nyilatkozott az Eduline-nak, hogy a 132 végzős közül 44-en felvételiztek más ország felsőoktatási intézményébe, a legtöbben brit egyetemeket választottak, néhány fazekasos diák pedig amerikai és német egyetemre adta be a jelentkezését.
Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban korábban 5-10 százalékos volt a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, de az előző tanévben volt olyan végzős osztály, ahol a diákok 30 százaléka külföldi intézményt is megjelölt, a legtöbben Angliát választották, de az érettségizők a biztonság kedvéért hazai felsőoktatási intézményeket is megjelöltek. A győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban körülbelül öt éve tíz százalék körül alakul a külföldi egyetemre felvételiző végzősök aránya, igaz, közülük a legtöbben osztrák intézmény mellett döntenek.
Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül
A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.
Az eduline.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
