''Szabad ország, szabad egyetem!'' - hétfőn újra lehetett hallani az utcákon a 2012-2013-as diáktüntetéseken megismert szlogent. Este hat órakor hallgatói és oktatói fórum kezdődött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Gömbaulájában - itt volt az első 2012 decemberében is -, amelyen a szervező nemzetközi tanulmányok szakos hallgatói érdekképviselet és az oktatók által megfogalmazott hatpontos követelést fogadták el - módosításokkal - a résztvevők.

Ezek között szerepel, hogy az Emmi vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését, és hogy a döntéseket hatástanulmányok és az érintettekkel való egyeztetés előzze meg - ''nulladik'' pontként a fórum megszavazta a felsőoktatás átfogó reformját is. A kormány legújabb terve szerint ugyanis több képzés, köztük a társadalmi tanulmányok és a nemzetközi tanulmányok alapszak 2016-tól eltűnne a kínálatból: a hivatalos indoklás szerint a cél az oktatás, illetve a "gazdasági és társadalmi igények'' összehangolása.

A képzési jegyzéket tartalmazó rendelet tervezetét kedden tárgyalja a Felsőoktatási Kerekasztal, a kormány elé pedig májusban kerülhet. Palkovics László felsőoktatási államtitkár ugyanakkor kedden azt nyilatkozta: nyitottak a tárgyalásra. Van, aki szerint a változtatásokkal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé szeretnék terelni a hallgatókat: erről itt olvashattok.

Karok szűnhetnek meg

Az ELTE-s fórumot szervező csoport szerint a két szak megszüntetésével a Társadalomtudományi Kar a bevételei hatvan százalékát veszítené el, amely a működés ellehetetlenüléséhez vezet. A nemzetközi tanulmányok alapképzésen ugyanis 2013 óta magas központi ponthatárt - 465 pontot - kell elérnie annak, aki állami ösztöndíjas helyre szeretne bekerülni. Ennek megfelelően míg 2011-ben 435-en, 2014-ben már csak 76-an kezdhették meg támogatottként a tanulmányaikat (a felvettek teljes száma majdnem 300-zal csökkent három év alatt). A társadalmi tanulmányok alapszakon az idén húztak először központi ponthatárt, igaz, a 300 pontos limit alig magasabb a többi képzésen érvényes minimumponthatárnál.

A körülbelül ötszáz fős fórumon felszólalt többek között Tausz Katalin, a kar dékánja, illetve Mezey Barna, az ELTE rektora is, aki elmondta: képviselni fogja a megszüntetésre ítélt szakok érdekeit, azokra ugyanis szükség van. Hozzátette: a tárgyalás és egyeztetés csak ezután kezdődik majd igazán (a felsőoktatásért felelős államtitkárság azt állítja, hónapokig egyeztettek a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságaival). Több oktató és diák a nemzetközi és a társadalmi tanulmányok szak fontosságáról beszélt az Európai Uniós kapcsolatok és a világ megismerése szempontjából. Percről percre tudósításunkat itt olvashatjátok.

A TÁTK-s hallgatói és oktatói fórum eredeti, hatpontos követelése

1. Követeljük, hogy az EMMI vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét! 2. Követeljük a felsőoktatási autonómiát! Követeljük azt, hogy az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat! 3. Szükség van olyan szakemberekre, akik értenek a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz! Ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat! 4. A XXI. században nem az állam dönti el, kiből mi lesz! Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára. 5. Hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat! Transzparenciát, egyeztetést, szakmaiságot! Ne döntsenek rólunk nélkülünk! 6. Ezeknek a szakoknak a megszüntetésével a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőnket, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban.

Nemcsak a TÁTK, hanem a Pedagógiai és Pszichológiai Kar fennmaradása is veszélybe kerülhet, az átalakítás ugyanis érintené a pszichológia szakot is, amely 2016-tól újra osztatlan képzésben indulna. Emiatt azonban ellehetetlenülhet az angol nyelvű képzés, és így elmaradhat a külföldi hallgatók által befizetett félmilliárdos nagyságrendű önköltség. A kommunikáció- és médiatudomány képzés végül nem szűnik meg teljesen, a szabad bölcsészet alapszak szakirányaként, illetve felsőoktatási szakképzésként viszont igen.

BSc-szinten nem indulhatna többé az érintettek szerint hiánypótló ipari termék- és formatervező mérnöki szak sem. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen erről tartottak szakmai fórumot az ELTE-s gyűléssel egyidőben: Palkovics László felsőoktatási államtitkár is megjelent, és megígérte, átgondolják az alapképzés megszüntetését.

Többezren is tüntethetnek szerdán

Ennek a fórumnak a résztvevői nem csatlakoztak a rakparton vonuló tömeghez - egy másik kijáraton engedték ki őket, de állítólag a hangulat sem volt olyan -, amely hét után pár perccel indult a TÁTK-ról, miután a moderátor felkiáltott, hogy menjenek, nézzék meg a BME-seket. Az először ötszáz, majd időközben 1500 fősre duzzadt tömeg a Szabadság hídon át a Corvinushoz, a Múzeum körúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületéhez ment: az elején csendes tömeg addigra már folyamatosan skandálta a ''Nem hagyjuk!'', ''Semmit rólunk nélkülünk!" és "Szabad ország, szabad egyetem!" jelszavakat.

Az Emmi előtt a szervezők bejelentették: ha a kormány addig nem vonja vissza a képzési kínálat átalakításának tervezetét, szerdán hatkor itt találkoznak újra - az újabb tüntetés facebook-eseményéhez eddig 1400-an csatlakoztak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!