"Tücsök- és hangyaszakok" márpedig vannak, legalábbis az államtitkár szerint Felsőoktatás
Eduline

"Tücsök- és hangyaszakok" márpedig vannak, legalábbis az államtitkár szerint

"Van tücsökszak, hangyaszak és orchideaszak: ez utóbbi értékes és ritka, kis létszámú képzés.

"Van tücsökszak, hangyaszak és orchideaszak: ez utóbbi értékes és ritka, kis létszámú képzés. Ilyen például a geofizikus vagy a meteorológus, de az egyiptológia vagy a keleti nyelvek is, mivel az itt tanulók egyfajta hidat képeznek más kultúrák felé" - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a Népszavának adott interjúban.

Hozzátette: ezek a bölcsészképzések ráadásul nem is olyan drágák. "Inkább azok a szakok kerülnek sokba az országnak, amelyeket nagyon sok intézményben indítanak, és amelyeken nagyon sok hallgató van, a diákok pedig frusztráltak lesznek, mert a diploma megszerzése után nincs rájuk szükség idehaza" - mondta.

Klinghammer azt a szakot tartja "tücsökszaknak", amelyet egyetemek indítanak, de nem egy tudománnyal foglalkoznak, maximum szakmát szereznek azok, akik elvégzik. "Miközben a hangyaszakokon a diák reggeltől estig el van foglalva a labormunkával és a szemináriumokkal, a tücsökszakokon ez nem jellemző" - tette hozzá. Legutóbb Parragh László használta a "tücsökszak" kifejezést az andragógia képzéssel kapcsolatban: a szegedi egyetem docense csípős hangú válaszát itt olvashatjátok.

Az államtitkár a hallgatói szerződéssel kapcsolatban elmondta: az ő javaslata szerint az állami ösztöndíjas tanulmányokkal azonos ideig kellene itthon dolgoznia a diplomásoknak. Szerinte nincs állam a világon, amely garanciát adna a boldogulásra. Európában - Magyarországon kívül - csak Fehéroroszországban van "röghöz kötés": azonban ott maga az állam közvetíti ki a végzett hallgatókat, és mindössze két év a kötelező otthoni munkavállalás ideje. A fehérorosz rendszerről itt olvashattok.

"A közösség csak azt várja el, hogy a diplomás fiatal próbáljon meg hazai értelmiségi munkakörben elhelyezkedni, zömmel találnak is ilyen munkát" - tette hozzá. Az állami ösztöndíjért cserébe elvárt kötelező itthoni munkavállalás alaptörvénybe írásával kapcsolatban Klinghammer azt mondta: a hallgatói szerződést név szerint nem említi az alaptörvény módosítása, nem érti, miért dohogtak miatta a fiatalok.

Az önköltség szerinte nem tandíj, mivel nem fizet mindenki, csak az, aki nem került be az állami keretbe. Szerinte az összes érettségiző nem is alkalmas felsőfokú képzésre, és sokan a 240 pontos minimális pontszámot sem fogják elérni az idei felvételin. Hozzátette: a szülőknek és a tanároknak már az általános iskolában rá kell jönniük, hogy mihez van tehetsége a gyereknek, nem kell mindenáron a felsőoktatás "tücsökszakjaira" behajtani őket.

Az ELTE bölcsészkarán zajló egyetemfoglalásról elmondta: a hallgatóknak joguk van felemelni a szavukat, ha az egyetemen valami nem jól működik, erre való a hallgatói önkormányzat. Ami viszont az ELTE bölcsészkarán zajlott, az nem érdekérvényesítés, hanem performance volt. Amit a diáktüntetők hangoztatnak, azok csak szavak, szlogenek, nem javaslatok. Ezek a módszerek méltatlanok egy olyan intézményhez, ahol elismert személyiségek oktattak és oktatnak. "Ez nem stílus" - mondta.

"Azt nem tudom, hogy pártok állnak-e mögötte, de hogy felnőttek, politikailag elkötelezett emberek, abban biztos vagyok" - tette hozzá. Ahogy korábban megírtuk, az ELTE-n és a Corvinuson is csökkent a szociális és tanulmányi ösztöndíjakra fordítható keret. Klinghammer ezzel kapcsolatban azt mondta: tavaly ősszel a 2013. évi előirányzatok tervezése során a tárca kevesebb hallgatói normatívát irányzott elő, mert számításai szerint a jogi és gazdasági szakokon kevesebb állami ösztöndíjas hallgatót vesznek majd fel, mint korábban.

Azonban, mivel feltételezhetően az érintett intézmények esetén is nőni fog a tervezetthez képest az állami ösztöndíjas hallgatók száma, a többletforrást a kormány ezeknek az intézményeknek biztosítani fogja. Erre lehetőséget kínál a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap, amely akár a következő hetekben is biztosítani tudja a szükséges forrást - tette hozzá.

Az egyetemi-főiskolai kancellária rendszeréről az államtitkár azt mondta: ő azt szeretné, ha egy szakemberekről álló akkreditált testület nevezné ki a pénzügyi felügyelőket. A kancellár feladata szerinte például az lesz, hogy elmondja az egyetemi szenátusnak: ezt a szakot, ennyi hallgatóval nem tudjuk gazdaságosan működtetni - tette hozzá.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.