Továbbra is vizsgálja a hallgatói szerződések ügyét az Európai Bizottság, júliusra derülhet ki, indítanak-e kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen - mondta Andor László, foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás ügyében illetékes uniós biztos a Népszabadságnak.

Andor László jó lépésnek tartja a diákok és a kormány közti tárgyalást, de megjegyezte, hogy nem minden érintett volt ott az asztalnál. Emlékeztetett, lehet az érdekegyeztetés eredménye olyan joghelyzet, ami uniós jogba ütközik. Az új szabályok szerint nem szerződést, hanem nyilatkozatot kell majd aláírniuk a hallgatóknak, és a képzési időnek megfelelő ideig kell itthon dolgozniuk a végzés utáni húsz éven belül: a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Andor elmondta: azt vizsgálják, milyen formában kerül át a politikai megállapodás a tényleges gyakorlatba, mert ez utóbbi alapján lehet ítélni. A szabályozást összehasonlítják más európai uniós gyakorlatokkal, és megnézik, azokról mi volt a bizottsági, illetve bírósági álláspont. A féltucat, különböző kötelezettséggel járó európai ösztöndíjrendszert volumen és a kötelezettségek tekintetében hasonlítják össze. Továbbá megnézik, ezek zavartalanul működnek-e, vagy a bizottság ott is kérdéseket vetett fel, esetleg eljárást indított - mondta az uniós biztos.

A magyarországi szabályozással Andor szerint az lehet a probléma, hogy minden állami ösztöndíjas hallgatóra vonatkozik. A korlátozáshoz választott eszköznek arányban kell lennie a megoldani kívánt problémával – mondta a biztos, aki szerint a szabad munkavállalás jogát csak akkor legitim korlátozni, ha az egyes szektorok, intézmények működését veszélyezteti.

Nem tartja jónak azt az újítást, miszerint a regisztrált munkanélküliség is beleszámít az itthon ledolgozandó időbe. Semmilyen politikának nem lehet célja az, hogy valaki inkább otthon legyen munkanélküli, mint egy szomszédos országban munkavállaló - mondta, hozzátéve: a Magyarországról való kivándorlás még mindig nem kiugró.

Az uniós biztos szerint egy precedensértékű korlátozás akár ki is kezdheti az egységes piacot, az áru, a tőke, a szolgáltatások és az állampolgárok szabad mozgását. Szerinte a külföldi munkavállalás lehetősége épp ösztönzést jelenthetne a pozitív megoldásokhoz, a munkakörülmények, az oktatás javításához, a befektetésekhez. Andor szerint nem teljesen igaz az az érvelés, hogy a magyar adófizetők pénzén tanulmányokat folytatóknak itthon kell dolgozniuk, ugyanis az oktatásra fordított pénz egyre nagyobb hányada származik európai uniós forrásból.