Megjelent a 2015-ös felsőoktatási rangsor: négy magyar egyetem a legjobbak között Felsőoktatás
Szabó Fruzsina

Megjelent a 2015-ös felsőoktatási rangsor: négy magyar egyetem a legjobbak között

Négy magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2014/2015-ös felsőoktatási világrangsorára, amelyet kedd hajnalban hoztak nyilvánosságra. Az élen az idén is a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet a Cambridge és az Imperial College London követ.

A magyar felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a QS-rangsor készítői az idén az 551-600. helyre sorolták - ezzel valamennyit rontott tavalyi helyezésén. Ugyanígy járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is: az ELTE tavaly az 551-600., az idén a 601-650. helyen szerepel, míg a Corvinus a 651-700. helyett a 701+ kategóriába került. A Debreceni Egyetem megőrizte tavalyi helyezését, az idén is a 601-650. helyre sorolták. 

A Szegedi Tudományegyetem főépülete. A magyar egyetemek közül az SZTE érte el a legjobb eredményt

A londoni székhelyű Quacquarelli Symonds cég 2004 óta készíti el a felsőoktatási intézmények világrangsorát. Hat szempontot használnak - az oktatók és a hallgatók aránya, a külföldi hallgatók és oktatók száma, valamint a munkaadók véleménye mellett az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága és az akadémiai szféra megítélését is figyelembe veszik a lista összeállításakor.

A rangsor élén alig történt változás, az idén is az egyesült államokbeli és a brit felsőoktatási intézmények tarolnak. Az első helyen - már harmadik éve - a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet a Cambridge és az Imperial College London követ. A Harvard - amely 2004 és 2011 között a Cambridge-dzsel felváltva végzett az első helyen - a negyedik helyre csúszott vissza. A tíz legjobb közé került az Oxford, a University College London, a Stanford, a California Institute of Technology, a Princeton és a Yale.

Intézmény

2014-es helyezés

2013-as helyezés

2012-es helyezés

2011-es helyezés

2010-es helyezés

Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

551-600.

501-550.

501-550.

551-600.

451-500.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

601-650.

551-600.

551-600.

501-550.

401-450.

Debreceni Egyetem (DE)

601-650.

601-650.

601+

-

-

Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)

701+

651-700.

551-600.

601+

-

Miért romlott a magyar egyetemek eredménye?

Mert nincs pénz. Bár a kormányfő az elmúlt években többször kijelentette, hogy 2020-ra legalább egy magyar egyetemet a világ kétszáz legjobbja közé kell juttatni, egyelőre az intézmények finanszírozási helyzete és a jogszabályi változások is megakadályozzák az előrelépést. Az eduline-nak több rektor kijelentette, a jelenlegi anyagi helyzet mellett az is csoda, hogy ilyen eredményt el tudnak érni a magyar felsőoktatási intézmények.

"Aki a globális rangsorokban előre akar kerülni, annak publikációs gyárat kell létrehoznia. Publikáció azonban csak kutatásból lesz, kutatás pedig pénzből. Ahogy külföldi kutató is csak akkor jön hozzánk kutatni-tanítani, ha versenyképes fizetést tudunk neki biztosítani" - mondta egy tavaly novemberi konferencián Fábri György egyetemi docens, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának vezetője, aki azt is hozzátette: a magyar publikációs teljesítmény javul, és az idegen nyelvű publikációk is egyre meghatározóbbak, de pénz nélkül nem lehet előrébb jutni a rangsorokban.

Máshol a jogszabályi változások okoznak problémát - korábban több felsőoktatási intézmény rektora jelezte, hogy a publikációs-kutatási eredmények romlani fognak, a 62 évesnél idősebb oktatóknak ugyanis választaniuk kell a fizetés és a nyugdíj közül, így az egyetemek és főiskolák több tucat, kiemelkedő tudományos-kutatási eredményekkel rendelkező oktatót és kutatót veszítenek.

Miben jók a magyar egyetemek?

A QS tematikus felsőoktatási rangsorait februárban hozták nyilvánosságra. A cég öt - társadalomtudományi, bölcsészettudományi, műszaki, orvos- és egészségtudományi, természettudományi - képzési terület harminc oktatási programját vizsgálta, a rangsorok elkészítéséhez a munkáltatói és az akadémiai szféra értékelését, valamint a tudományos munkák idézettségét és számát használták fel.

A legjobb eredményt a CEU érte el, amelynek filozófiai képzését - csakúgy, mint egy évvel korábban - az 51-100. helyre sorolták a QS kutatói, ahogy az intézmény politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok képzése is az 51-100. helyig jutott. A modern nyelvtudományi képzések rangsorában a Szegedi Tudományegyetem a 101-150., míg a Debreceni Egyetem a 151-200. helyet szerezte meg.

Reálterületen is jó eredmények születtek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem a matematikai képzések listáján a 151-200., a Műegyetem pedig az informatikai és építőmérnöki képzések rangsorában szerezte meg a 151-200. helyezést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.