"Ki merne ugrálni?" - ezért van síri csend az egyetemeken az oktatáskutató szerint Felsőoktatás
Eduline

"Ki merne ugrálni?" - ezért van síri csend az egyetemeken az oktatáskutató szerint

A felsőoktatás koncepcióban az áll, hogy "a magyar felsőoktatás világszínvonalú lesz hamarosan. Ez a szokásos blöff. Nem lesz" - szögezte le a hvg.hu-nak adott interjúban Polónyi István oktatáskutató, aki szerint nem véletlen, hogy az egyetemeken nagy a csend mostanában.

Polónyi István. Szerinte csak blöff az az ígéret, hogy a magyar felsőoktatás hamarosan világszínvonalú lesz

"Hogy miért van csend? Azért, mert radikálisan átalakították a felsőoktatás irányítását, ma gyakorlatilag a kancellárok kapták meg a teljhatalmat. Ők az intézmények gazdasági, stratégiai, humánpolitikai döntéseinek egyszemélyi felelősei. A rektor feladata kiüresedett, a szenátusé pláne. Létrehozták a konzisztóriumokat, amikben a miniszterelnök által kinevezett kancellár mellett ott ülnek a szakminiszer által kinevezett delegáltak. Egy ilyen struktúrában ki merne ugrálni?" - mondta Polónyi István a hvg.hu-nak arra a felvetésre, hogy mostanában - a CEU-tüntetések kivételével - nagy a csend a felsőoktatásban.

"Hoffmann Rózsa nem értett a felsőoktatáshoz, nem tudta kezelni a hallgatókat. Ezért hívtak egy elismert professzort, akivel megpróbálták a békét megteremetni. Klinghammer viszont félreértette a feladatát, és csinált egy viszonylag európai felsőoktatási koncepciót. Ez persze azonnal megbukott. Egy dolog maradt meg belőle: a kancellária-rendszer. Ezután jött Palkovics, aki viszont elfogadta a Parragh László-féle elképzeléseket, a termelési szakok erőltetését. És végre is hajtja. Erőlteti a „csodaszer” duális képzést is, mert azt hiszik, az Németországban létezik" - értékelte az elmúlt évek eseményeit az oktatáskutató.

Kiemelte: a háttérben most is létezik keretszám-szabályozás, csak most úgy érvényesül, hogy a minisztérium határozza meg az intézményi kapacitásokat, a bejutási pontszámokat és a szakalapításokat. "Volt több mint egy tucat szak, aminek egy részét megszüntették, a többinek pedig iszonyúan felnyomták a ponthatárait, így önköltségessé tették ezeket (...) és a felsőoktatás felé az utakat persze már a közoktatásban is tudják szűkíteni" - magyarázta.

Az oktatáskutató szerint a világ a felsőoktatás tömegesedése felé halad, a mai oktatáspolitika viszont megint az elitképzés felé. "Az unió azt javasolta, hogy a tagországokban 2020-ra a 25-34 éves népességben a diplomások aránya érje el a 40 százalékot. Ennek az a közgazdasági alapja, hogy a szellemi tevékenység lesz az, ami a jövőben a termelés mozgatórugója lesz. Mi nem vállaltunk 40, csak 34 százalékot, de ezt sem biztos, hogy teljesíteni tudjuk. A tömegesedés következménye, hogy most olyanok is bejutnak a felsőoktatásba, akik korábban nem jutottak volna be, azaz az a minőség differenciálódásával jár. De ez nem baj, a munkaerőpiac pontosan tudja, hogy egy elitegyetem végzett diploma nem egyenlő színvonalú valamelyik kis főiskola diplomájával. A tömegesedéssel járó minőség-differenciálást a kétszintű képzésnek kell kezelnie" - tette hozzá.

Polónyi István szerint "a szokásos blöff", hogy a Palkovics-koncepcióban az áll, a magyar felsőoktatás világszínvonalú lesz hamarosan. "Nem lesz. Aki bárhol írt arról, hogy mitől lehet világszínvonalú egy egyetem, mind azzal kezdte, hogy ennek alapfeltétele a forrásbőség. A második az autonómia. Az, hogy világhírű (esetleg Nobel-díjas) oktatók dolgozzanak ott, és jó tudású hallgatók járjanak oda, továbbá, hogy jó szakemberek kutassanak, s ez mind pénzkérdés" - szögezte le.

Ez folyik az egyetemeken a kancellárok megjelenése óta? Egy izzó beszerzése három hét

Egy izzó kicserélése is hetekbe kerül a felsőoktatási intézményekbe a kancellári rendszer bevezetése óta - írja a Népszava. Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.