A felsőoktatás koncepcióban az áll, hogy "a magyar felsőoktatás világszínvonalú lesz hamarosan. Ez a szokásos blöff. Nem lesz" - szögezte le a hvg.hu-nak adott interjúban Polónyi István oktatáskutató, aki szerint nem véletlen, hogy az egyetemeken nagy a csend mostanában.
Polónyi István. Szerinte csak blöff az az ígéret, hogy a magyar felsőoktatás hamarosan világszínvonalú lesz
"Hogy miért van csend? Azért, mert radikálisan átalakították a felsőoktatás irányítását, ma gyakorlatilag a kancellárok kapták meg a teljhatalmat. Ők az intézmények gazdasági, stratégiai, humánpolitikai döntéseinek egyszemélyi felelősei. A rektor feladata kiüresedett, a szenátusé pláne. Létrehozták a konzisztóriumokat, amikben a miniszterelnök által kinevezett kancellár mellett ott ülnek a szakminiszer által kinevezett delegáltak. Egy ilyen struktúrában ki merne ugrálni?" - mondta Polónyi István a hvg.hu-nak arra a felvetésre, hogy mostanában - a CEU-tüntetések kivételével - nagy a csend a felsőoktatásban.
"Hoffmann Rózsa nem értett a felsőoktatáshoz, nem tudta kezelni a hallgatókat. Ezért hívtak egy elismert professzort, akivel megpróbálták a békét megteremetni. Klinghammer viszont félreértette a feladatát, és csinált egy viszonylag európai felsőoktatási koncepciót. Ez persze azonnal megbukott. Egy dolog maradt meg belőle: a kancellária-rendszer. Ezután jött Palkovics, aki viszont elfogadta a Parragh László-féle elképzeléseket, a termelési szakok erőltetését. És végre is hajtja. Erőlteti a „csodaszer” duális képzést is, mert azt hiszik, az Németországban létezik" - értékelte az elmúlt évek eseményeit az oktatáskutató.
Kiemelte: a háttérben most is létezik keretszám-szabályozás, csak most úgy érvényesül, hogy a minisztérium határozza meg az intézményi kapacitásokat, a bejutási pontszámokat és a szakalapításokat. "Volt több mint egy tucat szak, aminek egy részét megszüntették, a többinek pedig iszonyúan felnyomták a ponthatárait, így önköltségessé tették ezeket (...) és a felsőoktatás felé az utakat persze már a közoktatásban is tudják szűkíteni" - magyarázta.
Az oktatáskutató szerint a világ a felsőoktatás tömegesedése felé halad, a mai oktatáspolitika viszont megint az elitképzés felé. "Az unió azt javasolta, hogy a tagországokban 2020-ra a 25-34 éves népességben a diplomások aránya érje el a 40 százalékot. Ennek az a közgazdasági alapja, hogy a szellemi tevékenység lesz az, ami a jövőben a termelés mozgatórugója lesz. Mi nem vállaltunk 40, csak 34 százalékot, de ezt sem biztos, hogy teljesíteni tudjuk. A tömegesedés következménye, hogy most olyanok is bejutnak a felsőoktatásba, akik korábban nem jutottak volna be, azaz az a minőség differenciálódásával jár. De ez nem baj, a munkaerőpiac pontosan tudja, hogy egy elitegyetem végzett diploma nem egyenlő színvonalú valamelyik kis főiskola diplomájával. A tömegesedéssel járó minőség-differenciálást a kétszintű képzésnek kell kezelnie" - tette hozzá.
Polónyi István szerint "a szokásos blöff", hogy a Palkovics-koncepcióban az áll, a magyar felsőoktatás világszínvonalú lesz hamarosan. "Nem lesz. Aki bárhol írt arról, hogy mitől lehet világszínvonalú egy egyetem, mind azzal kezdte, hogy ennek alapfeltétele a forrásbőség. A második az autonómia. Az, hogy világhírű (esetleg Nobel-díjas) oktatók dolgozzanak ott, és jó tudású hallgatók járjanak oda, továbbá, hogy jó szakemberek kutassanak, s ez mind pénzkérdés" - szögezte le.
Ez folyik az egyetemeken a kancellárok megjelenése óta? Egy izzó beszerzése három hét
Egy izzó kicserélése is hetekbe kerül a felsőoktatási intézményekbe a kancellári rendszer bevezetése óta - írja a Népszava. Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat.
