Alapítványi támogatás, az önköltséges hallgatók térítési díja, ösztöndíjprogramok, kutatási és egyéb projektek – ezekből a forrásokból működik majd az átalakítás után a Budapesti Corvinus Egyetem.

„A Budapesti Corvinus Egyetem finanszírozásának a fenntartóváltás után várhatóan a következő fontosabb elemei lesznek: fenntartó alapítvány által folyósított támogatás, hazai és nemzetközi önköltséges hallgatók által fizetett térítési díjak, egyéb, külső finanszírozással működő hallgatói ösztöndíjprogramok (pl. Stipendium Hungaricum program), hazai, uniós és vállalati forrásból finanszírozott kutatási és egyéb projektek. A hosszú távú fenntarthatóság garanciája a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány vagyona” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének kérdésére az innovációs tárca.

A szakszervezet arra volt kíváncsi, hogyan érinti a hallgatókat és a dolgozókat a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása. Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2019 július elsejétől egy állami alapítású alapítvány veszi át a Corvinus működtetését, 2020-tól állami ösztöndíjas férőhelyekre nem jelentkezhetnek a felvételizők, viszont létrehozzák a Corvinus-ösztöndíjat, amellyel az ígéretek szerint körülbelül annyian tanulhatnak majd tandíjmentesen, mint eddig.

Az innovációs minisztérium azt írta a PDSZ-nek, a fenntartóváltás után is minden alkalmazott (legyen oktató, kutató, tanár vagy adminisztratív munkatárs) foglalkoztatása az egyetemen zajlik. „Az egyetemen dolgozó alkalmazottak jogviszonya átalakul, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény helyett a munka törvénykönyve lesz az irányadó az alkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatban, a nemzeti felsőoktatási törvényben szabályozott keretek változatlansága mellett. A státusz megváltozása nem fogja érinteni az egyetemi munkavállalás alapvető stabilitását. A jogszabályoknak megfelelően az egyetemen a fenntartóváltás után is biztosított lesz a munkavállalói érdekképviselet” – írták.