A Szent István Egyetem (SZIE) egyedül nem tudja megoldani a békéscsabai gazdasági főiskolai képzés fenntartását, a csökkenő hallgatói létszámból adódó problémákat. A megoldásban a békéscsabai önkormányzatnak, a helyi vállalatoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk - mondta a SZIE rektora kedden Gyulán.

Tőzsér János a gyulai egészségügyi és szociális főiskolai képzés Gál Ferenc Főiskolának történő átadása után úgy nyilatkozott: az egyetem elkötelezett abban, hogy oktatási tevékenységet folytasson Békés megyében, ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy olyan szakokon oktassanak, amelyekre szükség van a régióban, és amelyek képzési költsége - a hallgatók létszámát alapul véve - "az egyetem gazdálkodási elvárásainak megfelelő".

Mint mondta, a SZIE 8 karral, 15 ezer hallgatóval, 10 doktori iskolával rendelkezik, valamennyi karuk esetén megvizsgálják, hogy a képzések milyen hatékonysággal, hallgatói létszámmal és költséggel folynak. Ez a munka a békéscsabai campus esetén is zajlik - húzta alá.

Példaként jegyezte meg, hogy bár a mezőgazdasági gépész alapszakot az elmúlt években mindig meghirdették Békéscsabán, évek óta nem tudják elindítani, mert egyetlen hallgató sem jelentkezett rá.

Mivel döntésre még nem jutottak, ezért hirdették meg a 2017. őszi képzéseket, "ám hogy 2018-ban mi lesz, az annak függvénye, mire jut a feltárás" - mondta a rektor. Egyértelművé vált, hogy az egyetem egyedül nem tudja megoldani ezt a kérdést, finanszírozni a kar működését, ebben nagyobb szerepet kell vállalnia a megyeszékhely önkormányzatának és a vállalatoknak - fűzte hozzá.

Tőzsér János szerint megoldás lehetne, hogy közösségi főiskolaként működjön Békéscsabán a felsőoktatás. Ezt a békéscsabai közgyűlés múlt csütörtöki ülésén nem tartotta járható útnak.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy meddig kell legkésőbb dönteni arról, hogy mely fenntartó hirdesse meg a 2018. őszi felvételi eljárás során a szakokat, a rektor azt mondta: bő háromnegyed év kell, hogy eldőljön az irány.

Tőzsér János a gyulai képzés átadási-átvételi ceremóniáján úgy fogalmazott: az állam célja, hogy a SZIE elsősorban az agrárium és a vidékfejlesztés területére fókuszáljon. Arra a kérdésre, hogy a szarvasi mezőgazdasági képzés működtetése preferencia-e az egyetem számára, a rektor azt mondta, Szarvason jelentős beruházásokat hajtottak végre, egyebek mellett az öntözéses gazdálkodás metódusait bemutató gazdálkodást építettek ki, vízügyi mérőlabort, továbbá növényvédelmi kísérletek számára üvegházat hoztak létre. Ez a bizonyítéka, hogy a szarvasi képzést tovább szeretnék működtetni - húzta alá.

A békéscsabai közgyűlés múlt csütörtökön tárgyalt a helyi felsőoktatás helyzetéről. Szarvas Péter (független) polgármester az ülésen azt mondta: bár a SZIE a 2017. őszi, helyi képzéseket - a közgyűlés kifejezett kérésének megfelelően - meghirdette, a 2018. őszi képzéseket illetően "vonakodnak pozitív döntést hozni".

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta: tárgyalásokat kezdtek a Szegedi Tudományegyetemmel, amely hajlandó lenne hét-nyolc felsőfokú szakképzést indítani Békéscsabán. Ezt az utat kevésbé tartják járhatónak, szeretnék, ha a gazdasági-pénzügyi képzés mellett gépészmérnöki és informatikai képzés működtetését vállalná egy fenntartó - húzta alá az alpolgármester. Hozzátette: tárgyalnak mások mellett az Óbudai Egyetemmel is.

Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel zajlottak egyeztetések a kar átvételéről, ám azok megakadtak.

A közgyűlésen a 17 képviselő egyhangúlag megszavazta, hogy a város a 2017-es költségvetés terhére különítsen el 25 millió forintot, amely felhasználásáról később - a SZIE-val való tárgyalások függvényében - döntenek.

A SZIE békéscsabai gazdasági képzésére 2011-ben 1150 hallgató járt, idén a 400-at sem éri el ez a szám. Az infrastruktúra kihasználtsága 20-23 százalékos. A békéscsabai campuson mintegy háromszáz millió forintos teher van.