Öt politikus, aki plagizálás miatt vesztette el a tudományos címet Felsőoktatás
Eduline

Öt politikus, aki plagizálás miatt vesztette el a tudományos címet

A politikusok sem mindig tartják be a tudományos játékszabályokat: volt, akinek a plágiumvád miatt a posztjáról is le kellett mondania. Íme, az elmúlt évek legnagyobb botrányai.

Victor Ponta

A miniszterelnök a héten jelentette be, hogy lemond doktori címéről, de újra megpróbálja majd megszerzni a fokozatot. A miniszterelnököt 2012-ben Traian Basescu államelnök vádolta meg plágiummal, majd a bukaresti egyetem etikai bizottsága is megállapította 2012 júliusában, hogy a kormányfő doktori disszertációja plágiumnak minősül. Ponta mostanig tagadta ezt a vádat. 

Sós Tamás

Az MSZP Heves megyei elnökének doktori címét áprilisban vonta vissza az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A politikus 2010-ben elkészített, 158 oldalas dolgozat 68 olyan, forrásmegjelölés nélküli részt tartalmaz, amely szóról szóra megegyezik más tudományos munkákkal. Részletek itt.

Karl-Theodor zu Guttenberg, Anette Schavan

Az Angela Merker vezette kormány két tagjának is távoznia kellett posztjáról, mert plágiumgyanú miatt megfosztották doktori címétől. Karl-Theodor zu Guttenberg volt védelmi miniszter 2011-ben, Anette Schavan oktatási és kutatási miniszter pedig 2013-ban távozott. Frank-Walter Steinmeierről, a német szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti frakcióvezetőjéről viszont megállapították, hogy nem plagizált: erről itt olvashattok.

Schmitt Pál

A volt köztársasági elnök 2012-ben keveredett plágiumgyanúba, ami miatt le is mondott tisztségéről. A Semmelweis Egyetem kisdoktori címétől 2013-ban fosztotta meg a politkust. Egy új interjú alapján úgy tűnik, Schmitt erre furcsa módon nem emlékszik: erről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.