Hosszabb távon érdemes vizsgálni, hogyan hatott a felsőoktatásra az államilag finanszírozott helyek számának...
Nem kap állami támogatást a gazdasági képzésekhez - miért maradna állami intézmény?
Hosszabb távon érdemes vizsgálni, hogyan hatott a felsőoktatásra az államilag finanszírozott helyek számának megvágása a jogi és a gazdasági szakokon, és csak azután lehet következtetéseket levonni - reagált Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár keddi nyilatkozatára. Maruzsa Zoltán azt mondta, kedvező jel, hogy a keretszámok csökkentése ellenére sem esett vissza a jogásznak és közgazdásznak készülő felvételizők száma.
Mezey Barna a Kossuth Rádiónak azt mondta, úgy látja, egyelőre "tesztelés" folyik a felsőoktatásban, nagy kérdés, hogy amikor már felkészülten, évekre előre tudják a családok, hogy az állam nem finanszírozza ezeket a képzéseket, megmarad-e az érdeklődés.
A felsőoktatásra szánt támogatás jövő évre tervezett 23 milliárdos csökkentése kapcsán a rektori konferencia elnöke azt mondta, a forráselvonás miatti problémák kezelésére korábban benyújtott javaslatukra a kormányzat már elküldte a válaszát. A levelet most tanulmányozza a rektori konferencia, amely további javaslatokat fog letenni az asztalra, mert nagyon komoly kérdéseket feszeget a jogász- és közgazdászképzés támogatásának lenullázása.
"Nagyon egyszerű a felvetés: mi lesz az állami a például a Corvinus Egyetemben, a BGF-ben vagy az ELTE jogi karában, miután rövid időn belül nem fognak államilag támogatott hallgatókat felvenni, és magukat teljes egészében a piacról finanszírozzák majd. Mennyiben lesznek államiak ezek az iskolák, és mennyiben nem? Engedi-e a piaci működésüket az állam, vagy nem? Ezekre a kérdésekre mind választ kell találni" – mondta Mezey Barna, aki szerint a Diákhitel 2-t a felsőbb évfolyamokra járókra is ki kellene terjeszteni.
