A drasztikusan csökkenő állami támogatás mellett esély sincs arra, hogy bármelyik magyar egyetem vagy főiskola a világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé kerüljön, hiába várja el ezt a kormány az egyetemektől - derült ki egy szerdai felsőoktatási konferencián.
Az ELTE Egyetem téri épülete. Mitől függ, melyik intézmény szerepel jól a nemzetközi rangsorokban?
Ahhoz képest, hogy mennyi pénzből működik a magyar felsőoktatás, kifejezetten jól teljesít – egyetemi pletykák szerint ezt mondta Orbán Viktor a rektoroknak néhány hónappal ezelőtt, majd hozzátette: alapvető elvárás, hogy legalább néhány egyetem felkerüljön a világrangsorokra.
Felkerültek. Több magyar egyetem évek óta szerepel a világrangsorokban, arra viszont a jelenlegi finanszírozás mellett esély sincs, hogy egy-két éven belül bármelyik magyar felsőoktatási intézmény a legjobb száz-kétszáz közé jusson – ez derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán tartott, „Mire jók az egyetemi rangsorok?” című konferencián.
Mi alapján állítják össze a világrangsorokat?
A Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb rangsorában a Szegedi Tudományegyetem az 501-550., a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem az 551-600. helyig, a Debreceni Egyetem pedig a 601-700. helyig jutott. A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) listáján az ELTE a 301-400., a szegedi egyetem pedig a 401-500. helyet szerezte meg. Mindezt 22 ezer felsőoktatási intézmény közül, ennyit rangsorolnak ugyanis a különböző cégek és szervezetek.
Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint itt az ideje, hogy átgondolják, reálisan mire képes a magyar felsőoktatás a jelenlegi finanszírozás mellett, az elvárások és a lehetőségek között ugyanis nagy a szakadék. "A bonni egyetem 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyar felsőoktatás állami támogatása volt" - mondta, hozzátéve: ha nem lenne a Magyar Tudományos Akadémia, és nem indítanának különféle programokat, a felsőoktatási intézményekben megfeneklene a kutatás, mert nincs rá pénz.
"Mielőtt bármilyen eredményt értékelnénk, érdemes megnézni, milyen intézményekkel kell versenyezniük a magyar egyetemeknek. A 400. hely környékén végző bécsi egyetem támogatása körülbelül a háromszorosa annak, amit az ELTE kapott a Széll Kálmán-terv realizálása előtt. Ugyanez igaz a prágai Károly Egyetemre is” – mondta.
Egyetemek támogatása. A bonni egyetem annyit kap, amennyit az egész magyar felsőoktatás
Mire elég egy hetven évvel ezelőtti Nobel-díj?
Az ELTE rektora kitért arra is: mielőtt azt várnánk el a magyar egyetemektől, hogy a világrangsorok élére kerüljenek, érdemes megnézni, a listák összeállítói milyen szempontok alapján értékelik a felsőoktatási intézmények teljesítményét. A legtöbb rangsor ugyanis – többek között – a publikációk és a hivatkozások száma, a Nobel- és más kiemelkedő tudományos díjjal rendelkező oktatók és hallgatók száma, az ipari bevételek alapján áll össze, ez pedig nem kedvez azoknak az egyetemeknek, amelyek elsősorban humántudományokban erősek. Ilyen például az ELTE.
Mezey Barna hozzátette: a Szegedi Tudományegyetem többek között Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel-díja miatt végez évről évre előkelő helyen, ez azonban hamarosan el fog évülni. „A probléma az, hogy a nemzetközi rangsorokban a hallgatók szempontjai csak közvetetten jelennek meg, a társadalomtudományokat és főként a bölcsészetet pedig ez a szempontrendszer leértékeli” – magyarázta.
Török Ádám akadémikus szerint az intézmények mérete is meghatározza helyezésüket. „Még véletlenül sem akarok ötleteket adni az oktatáspolitikának, de ha csak a rangsorokban elfoglalt helyezés a lényeg, akkor össze kell vonni az összes egyetemet és főiskolát, és egyet működtetni. Akkor lehet, hogy a kétszáz legjobb közé is bekerülhetnénk” – mondta, hozzátéve: veszélyes, ha az intézmények a rangsorokhoz próbálnak alkalmazkodni, az pedig még veszélyesebb, ha maga az oktatáspolitika válik rangsorvezéreltté.
Fizetős-nem fizetős. Összehasonlítható?
Fábri György, az ELTE rektorhelyettese szerint az átalakuló magyar felsőoktatás újabb nehézségek elé állítja majd a rangsorok készítőit. „A szűkülő felsőoktatásban nehezen értelmezhetőek a rangsorok. Összevethető-e például az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzés? És ez csak egy példa” – mondta. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a lapok által közölt rangsorok azért okoznak konfliktusokat, mert nincs mellettük egy hivatalos minősítési lista, emellett olyan szempontrendszert kellene kidolgozni, amely több információt hordoz az egyetemi oktatás valós minőségéről.
