A tudományos szakszövegek célja nem az olvasmányosság, hanem a pontosság. Ez a vélemény gyakran hallható egyetemi körökben, de vajon tényleg érdemes kritikátlanul elfogadnunk?
Ahhoz, hogy a tudomány hatással legyen a politikára és az emberek gondolkodására, befogadhatónak kell lennie számukra. A legtöbb komoly tudományos publikációt azonban nem olvassa végig 10-nél több ember – hívja fel a figyelmet a Straitstimes.
A humántudományokban évente körülbelül 1,5 millió szakcikket publikálnak, ezek 82%-ára viszont soha nem hivatkozik senki. A hivatkozott cikkeknek is átlagosan csak körülbelül a 20%-át olvassák el a kutatók. A szakcikkek nagy része tehát a szakmát sem foglalkoztatja.
Nehéz nem valamiféle társadalmi, tudományos vagy politikai válságot látni a fenti adatokban. Persze ettől még nem egyértelmű a megoldás. Az viszont tény, hogy a mostani helyzetben pont azon emberek véleményei maradnak ki számos diskurzusból, akik a legjobban értenek hozzá.
Bámulatos rókás magyar mesekönyv készül az Univerzumról
Minket már a mesélő rókával megvettek, de a gyerekeknek szánt asztrofizika ötlete egyszerűen csodálatos. Farkas Róbert nagy hobbija az asztrofizika, és mióta megszületett a kislánya, azon töri a fejét, hogy miként tud majd jó válaszokat adni olyan kérdésekre, mint hogy miért vagyunk itt a Földön, miért kel fel a Nap, mik is azok a csillagok az égen.
