Minden elsőéves meghízik az egyetemen? Felsőoktatás
Eduline

Minden elsőéves meghízik az egyetemen?

Nem, de az biztos, hogy ha már Amerikában nevet adnak egy ilyen jelenségnek, akkor tömegekről beszélhetünk.

Nem, de az biztos, hogy ha már Amerikában nevet adnak egy ilyen jelenségnek, akkor tömegekről beszélhetünk. A Freshmen 15 arra a 15 fontra utal (egy font nagyjából fél kilónak felel meg), amennyit egy átlagos gólya hízik az első év alatt az Egyesült Államokban.

Az elmúlt időszakban sok tanulmány és vizsgálat foglalkozott a Freshmen 15-jelenséggel, és bár többen cáfolták a elsőre túlzónak hangzó 7,5 kilogrammos átlagos súlygyarapodást, abban mindenki egyetért, hogy létező problémáról van szó.

A rohamos hízás több tényező együttes hatásának köszönhető: ide tartozik az alváshiány, a sok alkohol, stressz, és ami a legfontosabb: a drasztikus váltás a „mama főztjéről” a rossz minőségű gyorskajákra. A tengerentúlon az sem sokat segít a helyzeten, hogy a legtöbb egyetemi menzán az "all you can eat" rendszer működik, vagyis bármiből bármennyit lehet enni. A választék ráadásul kísértetiesen hajaz bármely hazai gyorsétteremlánc kínálatára, ami nem feltétlenül a friss és egészséges ételekről híres.

Meglepő, hogy bár elsőre sokan inkább a lányokat érintő problémára gondolhatnak, az egyetemeken végzett több ezer fős kutatások szerint ez az időszak sokkal veszélyesebb a fiúk számára, ráadásul náluk kisebb az esélye, hogy a későbbiekben le tudják adni a felszedett pluszkilókat.

A továbbtanulás előtt álló középiskolások egy része egyébként annyira fél a Freshmen 15-től, hogy "előfogyókúrákat" tartanak beiratkozás előtt, illetve különböző fórumokon osztják meg tanácsaikat arról, hogyan lehet elkerülni a hízást. A recept persze egyszerű: több mozgás, kevesebb éjszakai pizzázás, na és persze az alkoholfogyasztás visszafogása. Ha ez nem jön össze, jöhetnek a elhízott gólyákra szakosodott nyári táborok.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.