Itt a vége? Megszűnhet a Nyíregyházi Főiskola önállósága Felsőoktatás
Zubor Zalán

Itt a vége? Megszűnhet a Nyíregyházi Főiskola önállósága

Megszűnhet a Nyíregyházi Főiskola önállósága - az eduline információi szerint az oktatási államtitkárság ismét egyértelművé tette, hosszú távon csak akkor úgy lehet finanszírozni az intézményt, ha összeolvad a Debreceni Egyetemmel.

A Nyíregyházi Főiskola campusa

Nem elégedett a Nyíregyházi Főiskola intézményfejlesztési tervével az oktatási államtitkárság – bár a június végén benyújtott, a következő négy évre vonatkozó oktatási-fejlesztési terveket összefoglaló dokumentumot hivatalosan még nem értékelte az erőforrás-minisztérium, úgy tudjuk, a tárcánál továbbra is elkerülhetetlennek tartják a főiskola és a Debreceni Egyetem integrációját.

Májusban Kis Norbert, az azóta leköszönt felsőoktatási helyettes államtitkár járt Nyíregyházán, ahol egyértelművé tette: a PPP-beruházások során jelentős tartozást felhalmozott főiskola finanszírozását hosszú távon csak az biztosítaná, ha a Debreceni Egyetembe olvadna, és karként vagy kihelyezett oktatási központként működne tovább. Bár a két intézmény vezetői tavasszal egyeztettek az integráció lehetőségeiről, a Nyíregyházi Főiskola végül az önállóság mellett döntött.

Október elején Maruzsa Zoltán, az új felsőoktatási helyettes államtitkár egyeztetett a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola vezetőivel, információink szerint ő is megerősítette: az oktatási államtitkárság az integrációt „támogatja”. Jánosi Zoltán, a főiskola rektora az eduline-nak azt mondta, a két intézmény jövőjéről a Magyar Rektori Konferencia keddi és szerdai - épp a Debreceni Egyetemen tartandó - ülésén születhet döntés, amiről „összdolgozói értekezleten” kapnak részletes tájékoztatást az oktatók. Hozzátette: a helyettes államtitkár arról tájékoztatta őket, hogy a kormány még dolgozik az intézményi integrációkat előkészítő jogszabályokon.

Évről évre kevesebben jelentkeznek

A Nyíregyházi Főiskola tárgyalási pozícióját rontja, hogy az utóbbi években drasztikusan csökkent a jelentkezők száma. Bár az államilag finanszírozott keretszámok 2012-es vágása az intézményt jelentősen nem érintette (a 2011-es 1458 helyett 1423 állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg), a felvett hallgatók száma 38 százalékkal esett vissza.

Míg a 2010/2011-es tanévre 2347 elsőévest vettek fel, a 2011/2012-es tanévben 2128 új hallgató kezdte meg tanulmányait a főiskolán, idén pedig már csak 1311-en. A jelentkezők számának csökkenése egyébként 2005 óta tart, de a mélypontot idén érte el: az egy évvel korábbihoz képest 1700-zal kevesebben jelölték meg a főiskolát a felvételi lapon.

Jánosi Zoltán rektor a visszaesést egy nyári interjúban azzal indokolta: a fiatalok „óriási elvándorlása” zajlik, jellemzően a rossz szociális háttérrel rendelkező felvételizők azok, akik a Nyírségben maradnak, és diplomát is helyben szereznének.

Jelentős tartozással küszködnek

Nem véletlen, hogy a Nyíregyházi Főiskola intézményfejlesztési tervében a leszakadó, hátrányos helyzetű térség speciális igényeivel érvelt az önállóság mellett: elsősorban az agrár- és a műszaki kart fejlesztenék, a főiskola anyagi problémáit pedig „összehúzódással” oldanák meg.

Hallgatók a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán. Összeolvadás vár a két intézményre?

Az intézmény április végén azzal került a címlapokra, hogy kiderült: nem tudnak megbirkózni a többmilliárd forintos PPP-beruházások során felhalmozott tartozásokkal, ráadásul a csökkenő hallgatói létszám miatt a beruházások egy része kihasználatlan. A 8000 hallgató befogadására alkalmas – egyébként nívódíjas – campus több épületét bérbe adnák.

Mi megy, mi marad?

Arról még egyeztetések folynak, hogy milyen szakok maradnának meg a főiskolán – az már most valószínűsíthető, hogy az intézmény vezetői ragaszkodnak majd a pedagógusképzéshez, valamint a műszaki és a mezőgazdasági kar szakjaihoz. Bár ilyen képzéseket a Debreceni Egyetem is indít, a rektor szerint az lenne a jó megoldás, ha ezek, „a térség számára létfontosságú szakok” helyben is elérhetőek lennének.

Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz a bölcsészettudományi, a gazdaság- és a társadalomtudományi kar, illetve az ott indított alapszakok és felsőfokú – új nevén felsőoktatási - szakképzések sorsa. A Debreceni Egyetem alighanem nehéz versenytárs lesz: az intézmény tizenöt kara az összes képzési területet lefedi.