Azt, hogy mennyire lesz működőképes a kancellári rendszer, a rektor és a kancellár közötti hatásköri viszonyrendszer határozza meg. Ez azonban nagyban függ majd a kinevezett kancellárok személyétől, valamint a fenntartói szervezetirányítás minőségétől - olvasható a rektori testület holnapján közzétett állásfoglalásban. Az elnökség véleménye szerint a kettős vezetés kockázatot jelent, ezért a rendelet kodifikációjakor alaposan definiált, átgondolt viszonyrendszert kell létrehozni. 

A rektori testület szerint elengedhetetlen lenne a szabályozás kiegészítése, valamint az, hogy az új szervezetirányítási modell működésének tapasztalatait legkésőbb 2015 elején az érintettek bevonásával kiértékeljék, és a részletes szabályokat ennek megfelelően korrigálják. Az MRK elnöksége emellett arra is kitért: fájlalja, hogy a konferencia nem tudott aktívan részt venni a törvényjavaslat előkészítésének szakmai vitáiban. 

Már többen bírálták a javaslatot

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk: Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfői sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi; a változtatással pedig szeptembertől a kancellári rendszert is bevezetnék. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti - mondta a tárca vezetője, aki szerint meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között.

A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá - ismertette Balog Zoltán. A felsőoktatási törvény módosításának ötlete már több szervezetnél is kiverte a biztosítékot, legutóbb az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés fejezte ki aggodalmát a salátatörvény miatt, és a Felsőoktatási Kerekasztal azonnali összehívását követelte.