Teljesen új szakok egyelőre nem indulnak, de a meglévő képzéseket a 2013/2014-es tanévig átdolgozzák, és összeállítják azoknak a tantárgyaknak a listáját is, amelyet az egyetem összes hallgatójának fel kell vennie – mondta az eduline-nak Patyi András, a január elseje óta működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, aki nem számít arra, hogy a létszámleépítések miatt idén kevesebben jelentkeznek majd közigazgatási szakokra. Interjú.

eduline: Tudta, hogy a portásfülke falán ott a fényképe? Ezek szerint még nem sikerült mindenkivel megismerkednie.

Patyi András: Nem, nem tudtam. Karácsony előtt költöztem be az irodámba, de ahhoz még kevés idő telt el, hogy mindenkit megismerjek a Hungária körúti telephelyen. A Ménesi úti campuson (az egyetem közigazgatás-tudományi karán, amely januárig a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozott – a szerk.) volt egy állományértekezlet, és a többi karon is lesz ilyen alkalom.

eduline: Látom, a névtáblákat már kicserélték. Mitől lenne jobb ez az egyetem, mint a Zrínyi, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus közigazgatási kara volt külön-külön?

P. A.: Jónak tartom ennek az egyetemnek az alapötletét, az integrációt: csak így indulhat el a három kar között egy egészséges mértékű  nyitás. Meg akarjuk teremteni az alapot a közszolgálati pályák közötti átjárhatósághoz – azt szeretnénk, ha az itt végzettek alkalmasak lennének arra, hogy később, amikor valamiért váltaniuk kell, lenne egy alaptudásuk, amire építhetnek. Például egy honvédtiszt, aki egészségügyi vagy más okok miatt nem tudja kitölteni az öregségi nyugdíjkorhatárt, az itt megszerzett tudásnak köszönhetően zökkenőmentesen pályát módosíthat és válhat kiváló munkát végző köztisztviselővé. Az integrációval persze a gazdálkodás is egységessé válik, a közös szabályok betartását szigorúan ellenőrizzük majd. Nagyon sok munka van még ezzel, az egyetem integrációja nem ért véget január elsején, igazából akkor kezdődött.

eduline: Jó pár botrány tépázta meg az elmúlt években a Zrínyi hírnevét, ilyen szempontból a névcsere akár jótékony hatású is lehet.

P.A.: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem az elmúlt egy évben nagy átalakuláson és egy jelentős ellenőrzésen ment keresztül. Ezeknek az ügyeknek a feldolgozása megkezdődött a Honvédelmi Minisztériumban. Aminek büntetőjogi vonzata lesz, az arra hivatott szervek folytatják le a megfelelő eljárást. Szerintem a Zrínyi oktatási-kutatási hírét nem tépázták meg ezek az ügyek, a szakok népszerűek és jók.

eduline: Új képzések is indulnak? 

P. A.: A jelentősebb változások a 2013/2014-es tanévben jelennek majd meg, de ez nem új szakokat jelent, hanem a jelenlegi képzések átdolgozását. Annyiban más a mi helyzetünk, mint a többi egyetemé, hogy a képzések szerkezetében és tartalmában erőteljesebben jelennek meg a fenntartói, megrendelői igények. A Honvéd Vezérkar főnöke, az országos rendőrfőkapitány és a Belügyminisztérium illetékesei részletesen meghatározzák azt a tudást, amit meg kell szerezni. 2012 szeptemberéig – mivel futó képzésekről van szó – annyit tudunk tenni, hogy bizonyos tantárgyakat összehangolunk. Már hónapokkal ezelőtt elkezdték a hasonló tantárgyakat oktató tanszékeket klaszterekbe csoportosítani, illetve megkezdődött annak a közös tananyagnak a kidolgozása, amit  mind a három kar hallgatóinak el kell sajátítani, bármilyen szakon is végeznek.

eduline: Milyen tantárgyak lesznek ebben a közös tananyagban?

P. A.: Ezen még dolgozunk, de például alkotmányjogot és közigazgatási eljárásjogot mindenkinek tanulnia kell, ahogy a honvédelmi igazgatás szervezetéről is lesznek előadások. Egy civil igazgatásszervezőnek is szüksége lehet arra, hogy tudja, hogyan működik a honvédség, vagy hogy katasztrófahelyzetben kihez kell fordulni.

eduline: Az eddig végzetteknek nincs ilyen tudásuk?

P. A.: De van, a civil karon is tanulnak rendészeti és katasztrófavédelmi igazgatást, csak mindez még nincs megfelelően összehangolva.

eduline: Korábban lehetett arról hallani, hogy a felvételi eljárás is átalakul, szigorítanak a feltételeken.

P. A.: A rendészeti és a honvédtisztképzésben eddig is nagyon komoly felvételi követelmények voltak, az integrációval ezek egy törvénybe kerültek. Az életkori követelmény, az alapvető  fizikai követelmények, az átlagosnál szigorúbb, méltatlansággal kapcsolatos követelmények a civil hallgatókra továbbra sem vonatkoznak majd.

eduline: Akkor mi változik?

P. A.: Ami változás lehet, az a szóbeli felvételinek a kérdése, ezzel kapcsolatban előkészítő munka zajlik. Én a szóbeli felvételi híve vagyok, szerintem vannak olyan szakok, amelyeknél fontos, hogy az egyetem hallja a jelentkezőt beszélni, lássa, hogy hogyan gondolkodik. A szóbeli eltörlése az egyik legkomolyabb hiba volt, amit elkövettek a 2005-ös felsőoktatási reformmal. Mégis fejtörést okoz a kérdés, mert mind a három kar nagyon népszerű, többszörös túljelentkezés van, ezért a szóbeli vizsgák  óriási szervezési feladatot jelenthetnek.

Névjegy

„Állítólag szigorú  vagyok, de ahogy öregszem, egyre könnyebben adok jobb jegyet. Ha látom, hogy egy vizsgázó sokat készült, elnézőbb vagyok”  –  mondja oktatói munkájáról Patyi András, aki január elseje óta vezeti a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara és a Rendőrtiszti Főiskola összevonásával létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE). A 43 éves jogász a szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott 1993-ban, egy évvel később már oktatott is. 2003-ban igazolt át a győri egyetem „éppen akkor alakuló jogi karára”, de közben az államigazgatásban is dolgozott. „Voltam jegyző, dolgoztam az Alkotmánybíróságon, majd a Legfelsőbb Bíróság bírájaként” – sorolja egykori munkahelyeit. „Jónak tartom az új egyetem alapötletét” – az elsősorban közigazgatási jogi témákban publikáló egyetemi tanár többek között ezzel magyarázza rektori ambícióit. A győri oktatói jogviszonyát – igaz, részmunkaidőben – megtartó intézményvezető arra nem számít, hogy az új állami egyetemen szemináriumokat is tud majd vezetni, de „az előadásokon számíthatnak rám”.

eduline: Ha már a jelentkezők számáról beszélünk: tart attól, hogy a többezres leépítések hatására kevesebb diák dönt majd úgy, hogy közigazgatási szakra felvételizik?

P. A.: A közigazgatási pályák népszerűek, és azok is maradnak. A közszféra nem csak a minisztériumokból áll, az igazgatásszervező diplomát pedig nem csak a közigazgatásban lehet használni. Tény, hogy nem tesz jót, ha az állam deklarál egy komoly létszámleépítést, de ilyen már többször volt. A Bokros-csomag és a későbbi létszámleépítések sem rengették meg az akkori Államigazgatási Főiskolát.

eduline: A hallgatók mit érzékelnek majd az átalakulásból? Azon túl, hogy más intézmény pecsétje van az indexükben.

P. A.: Azért nem mindegy, mi a neve annak az egyetemnek, ahova járnak. Fontos változás az is, hogy az államilag támogatott hallgatók jogviszonyának elnevezése megváltozik: közszolgálati ösztöndíjas hallgatók lesznek, velük még a következő félév indulása előtt ösztöndíjszerződést fog kötni az egyetem. Ez a szerződés teremti meg a jogalapját annak, hogy ők ingyen tanulnak, jogosultak bizonyos szolgáltatásokra. A költségtérítéses hallgatók helyzete ebből a szempontból nem fog változni.

eduline: Ez az ösztöndíjszerződés ugyanúgy tartalmaz majd a végzést követő időszakra vonatkozó szabályokat is, mint az összes állami ösztöndíjas hallgató szerződése? 

P. A.: Ez még nem az a szerződés. A hallgatók jogállása nem változik, csak a jogállás elnevezése. Mivel a tanév közepén vagyunk, a tanulmányi és szociális ösztöndíjak rendszerén sem változtatunk a tavaszi szemeszter végéig.

eduline: Térjünk át a campus ügyére: mikor költöznek a Ludovikára?

P. A.: Nincsenek friss információim. A kormány kijelölt egy kormánybiztost, aki egy tervezőcsapattal dolgozik azon az előterjesztésen, amelyről a kormány fog dönteni. Amíg ez a döntés nincs meg, addig évszám sincs. Körülbelül februárban dől majd el, mit enged meg a költségvetés, a gazdasági helyzet, és milyen időzítéssel. A Hungária körúti telep költöztetését és átalakítását nem tervezik, az biztos.

eduline: A volt Rendőrtiszti Főiskolán főiskolai tanárok oktatnak, velük mi lesz az egyetemi rendszerben?

P. A.: Egy egyetemen is lehetnek főiskolai címek, de a törvény alapján 2016. szeptember elsejéig kell egyetemi beosztásokká  alakítani a főiskolai beosztásokat.

eduline: Az integráció rendszerint oktatók elbocsátásával jár – itt is lesz leépítés?

P. A.: Nem számítok arra, hogy oktatói státuszokat kell felszámolnunk, úgy látom, az egyetem feladatai inkább bővülni fognak, például a továbbképzési rendszer átalakításával. De nekünk alapvetően a megrendelői igényeknek kell megfelelnünk, azt az oktatási szolgáltatást kell nyújtanunk, amit elvár az állam, a feladatainkhoz kell a kollégák számát szabni.