Hiába szerepel az összes állami egyetem és főiskola az új felsőoktatási törvényben, a kormány előbb-utóbb hozzányúl majd az intézményekhez – mondta az eduline-nak Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, aki úgy tudja, a gazdasági szakokon is lesznek államilag finanszírozott helyek. Igaz, jóval kevesebb, mint eddig volt.
eduline: Nemsokára megjelenik az idei felvételi tájékoztató, de sem a hallgatói létszám, sem a szakok önköltsége nem lesz benne – az államtitkárság azt kérte a rektoroktól, hogy december 1-ig számítsák ki, mennyit kérnének félévente egy-egy képzésért a nem államis hallgatóktól. Megtették?
Mészáros Tamás: Ez számunkra nem volt nagy feladat, mert a szenátus évek óta csak úgy fogad el új szakot, ha van mellette egy kalkuláció, hogy mekkora az egy hallgatóra jutó költség, milyen létszámmal érdemes elindítani a képzést. Emellett ott van a költségtérítés, amelyet a nem államis hallgatók fizettek eddig. Nagyjából ekörül hagytuk az önköltséget, néhány szakon emeltünk csak, elsősorban agrárvonalon.
eduline: A gazdasági szakokon mennyit kell majd fizetni?
M.T.: Egy mesterszakért nagyjából egymillió forintot évente. Nagy gond egyébként, hogy a legfontosabb információt nem kaptuk meg a minisztériumtól: nem tudjuk, hány államilag finanszírozott helyet adnak a Corvinusnak. A képzések ára úgy alakult ki, hogy a kapacitásunk nagy részét feltöltöttük a legjobban teljesítő, államis hallgatókkal, a többi férőhelyre pályázóktól pedig 485 ezer forintos féléves tandíjat kérhettünk. Ha most az derül ki, hogy a gazdaságtudományi területen egyáltalán nem lesz állami finanszírozás, és nekünk így is egymillió forintos éves tandíjjal kell meghirdetnünk a szakokat, akkor a mai létszám nagyjából harmadára számíthatunk. A létszám függvényében mozgatnánk az árakat, mert nem biztos, hogy 480 ezer forintot hajlandóak kifizetni a hallgatók, de lehet, hogy 250 ezret már igen.
eduline: Lesznek egyáltalán állami ösztöndíjas helyek a gazdasági szakokon?
M.T.: Úgy tudom, hogy lesznek, bár lényegesen kevesebb, mint amennyi eddig volt. Úgy hallottam, hogy a férőhelyeket a korábbi felvételi arányok alapján osztják majd szét – ez nekünk jó hír. Ilyen helyzet egyébként még soha nem volt: december van, de még sem a képzésterületek keretszámait, sem az egyes intézmények és szakok keretszámait nem ismerjük – ezt ezentúl a kormány határozza majd meg, nem a hallgatói jelentkezések. Szerintem már most látszik, hogy a törvénynek ez a része nem fog működni.
eduline: Miért nem?
M.T.: Ha megnézi a felvételi tájékoztatót, összesen nyolcezer variáció van benne. Szakok, intézmények, tagozatok, finanszírozás – ki az, aki ezt képes áttekinteni? Ki az, aki megmondja majd, hogy a Corvinus marketing alapképzésén, államilag finanszírozott formában, nappali tagozaton hány hallgató tanulhat? És levelezőn? És estin? Volt egy jó mechanizmus, legalábbis nekünk kedvező mechanizmus, ahol a hallgató választása volt a döntő. Én elfogadom, hogy be kell építeni fékeket, de a bürokratikus döntések nem vezetnek jóra, ez bebizonyosodott az elmúlt ötven évben.
eduline: Pedig arról már a parlament is döntött, hogy a 2012-es felvételi keretszámait – szakokra, intézményekre és finanszírozási formákra lebontva – már központilag határozzák meg. Ön szerint mi fog történni, ha a régi rendszert már nem használhatják, az új pedig kivitelezhetetlen?
M.T.: Egy-két pofon biztos lesz, és akkor majd korrigálni fognak. Az új törvény alapján lehet is majd, mert abban nagyjából semmi nincs. Nekem az egész törvényalkotási folyamat nem tetszett, arra volt elég, hogy felkavarja a vizet, aztán a nagy koncepcióból végül semmi nem lett. Ez a végeredmény, hogy december van, és a felvételi tájékoztató gyakorlatilag üres.
eduline: A törvényjavaslat szövege több ponton puhult, a legfontosabb kérdésekre pedig rendeletek adnak majd választ. Így is maradt olyan elem a szövegben, amit nem tud elfogadni?
M.T.: Igen, például az autonómia szűkítését. Önmagában azt megértem, hogy az intézmény fenntartója, az állam érvényesítené az akaratát, de ezt nem így kell csinálni, hogy szakra lebontva megmondják, hány hallgatót vehetünk fel, és három különböző miniszter nevezi ki az egyetem három vezetőjét, a rektort, a gazdasági főigazgatót és a kincstári felügyelőt. Szervezéselméletileg is abszurd ötlet, hogy a rektor nem szólhat bele, ki lesz a gazdasági főigazgatója. Erről többet kellett volna beszélni, a minisztérium ezzel veszítette csatát a rektorokkal szemben. Volt a tervezetnek olyan változata is, amely alapján még az egyetemi docenst is a miniszter nevezte volna ki – ilyen még a legsötétebb időszakokban sem volt. A hallgatói önkormányzat jogait is másképp alakítottam volna át, és a röghöz kötést sem tartom jó iránynak. Óriási összegeket költünk nemzetközi kapcsolatokra és nyelvoktatásra, aztán azt mondjuk a végzősöknek, hogy nem mehettek külföldre dolgozni? Akit itthon megfizetnek, az úgyis hazajön majd.
De leginkább az zavar, ami nincs a törvényben. Hogy nem ismerjük a finanszírozás elveit, és úgy vágunk neki a következő évnek, hogy csak annyit tudunk, 20-30 milliárddal kevesebb jut majd a felsőoktatásra. Hiába van most csend az intézmények átszervezése körül, ennyi pénzt nem lehet úgy kivonni, hogy egyébként minden marad a régiben.
eduline: Valószínűleg nem is marad. Az államtitkárság júliusra kérte be az intézményi terveket.
M.T.: Ez lesz a Corvinus új rektorának első nagy feladata. Várhatóan integrációs javaslatokat kell majd tennünk, de foglalkozni kell egy egyetemi szövetség létrehozásának lehetőségével is. Ilyen a kilencvenes években működött már egyszer, akkor a Közgáz mellett a Műegyetem, az Államigazgatási Főiskola, a Kertészeti Egyetem és az Állatorvosi Egyetem volt a tagja.
eduline: Korábban úgy nyilatkozott, hogy az ELTE és a BME lehetséges partner lehetne ebben, és hogy a szövetség létrehozásával megszüntethetnék a párhuzamos szakokat. Mi lesz a társadalomtudományi és két gazdasági karral? Nem tart a konfliktusoktól?
M.T.: Konfliktusok biztos lesznek, a kérdés csak az, hogy mekkorák. Én az ELTE-vel és a Műegyetemmel is el tudnék képzelni egyfajta integrációt, közös kapacitásokat használhatnánk, így akár épületek is felszabadulhatnának. A turizmus szakot pedig leadnám Szolnokra, ott van étterem, van tanszálloda. A Szolnoki Főiskolával korábban is tárgyaltunk, és még mindig tárgyalunk az integráció lehetőségéről.
eduline: Az új rektor, Rostoványi Zsolt pályázatában a Budapesti Gazdasági Főiskolát is lehetséges partnerként említette.
M.T.: Én is jó iránynak tartanám, de a BGF nem akarja. Nem véletlenül: nagyon jó helyeket szereztek a rangsorokban, a marketing szakjuk például megelőzte a miénket. El tudtam volna képzelni egy olyan integrációt, amelyben a BGF az undergraduate school, a Corvinus pedig a graduate school. A mi tanáraink is oktatnának az alapszakjaikon, az ő tanáraink pedig a mi mester- és doktori képzéseinken. Így létre lehetne hozni egy 35-40 ezer fős intézményt, de úgy érzem, ez az integráció csak felsőbb döntésre jöhetne létre. Itt, a Corvinuson ezt az egyesülést fogadnák el leginkább, bár ebben az esetben a veszély az lenne, hogy az agrárkarokat visszacsatolnák a Szent István Egyetemhez.
eduline: Néhány hete egy kerekasztal-beszélgetésen már említette, hogy aggódik a három budai karért. Miért?
M.T.: Azért, mert eddig minden kormányban felmerült a Szent István Egyetemhez csatolás. Az agrárosok mindig félnek, mert profilban inkább oda tartoznak, másrészt valakik mindig szemet vetnek az arborétumukra. A három kar volt már a gödöllői egyetem része, de a Corvinusban találták meg végül a helyüket. Két dolog miatt. Az egyik: nem nagyon szólunk bele, hogy mit csinálnak, mert nem értünk hozzá. A másik: élvezik azokat az előnyöket, amelyek a Corvinus névből fakadnak, mi pedig annak örülünk, hogy mindig van megtakarításuk. Ezzel a három karral együtt vált nagyon stabillá a költségvetésünk. Én azt mondom, hogy szó sem lehet az elcsatolásukról, mert ha még három kart elvesznek tőlünk, akkor nem maradhatunk önálló egyetem. Akkor a gazdálkodás- és a közgazdaságtudományi kar menne a Műegyetemhez, a társadalomtudományi pedig az ELTE-hez. Ha valaki a mostani egységet meg akarja bontani, akkor tönkretesz egy jól működő szervezetet.
eduline: Működésbe léphet a dominóelv? Több egyetemet és főiskolát is maga alá gyűrhet egy-egy intézmény átalakítása?
M.T.: Szerintem a felsőoktatási rendszer nagy része stabil, a vidéki nagy egyetemek –Debrecen, Szeged vagy Pécs – meg se rezzennek, ha egy kart hozzájuk tesznek vagy elvesznek. Más a helyzet Budapesten, szerintem úgy kellene hagyni az intézményhálózatot, ahogy van.
