Palkovics László, a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását ismertetve pénteken este az Országgyűlésben kifejtette: a felsőoktatási stratégia egy 15 évre vonatkozó iránymutatás, amely kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Cél a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának erősítése, ahol kiemelt szerepe van a képzés munkaerő-piaci relevanciájának is - rögzítette az államtitkár. 

Palkovics László hangsúlyozta: a koncepció szerint 2030-ra Közép-Európa egyik legjobb felsőoktatási rendszere jöhet létre Magyarországon, amely amellett, hogy a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz, a társadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz egyaránt.

A változtatásokat ismertetve kitért arra, hogy felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, amelyek új intézményi formával egészülnek ki: az alkalmazott tudományok egyetemével. Az új intézményi forma nemzetközi összehasonlításban erősítheti meg a magyar felsőoktatás tradicionális értékeit - mutatott rá.

Kitért arra, hogy a hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítása érdekében a "közösségi felsőoktatási képzési központ" modelljének meghonosításával az esélyteremtésben érdekelt régiók közösségei is hozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra a helyben történő boldogulást.

Palkovics László elmondta: a mindenki számára elérhető felsőoktatás érdekében új lehetőség, hogy az azonos fenntartó alá tartozó felsőoktatási intézmények - fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján - más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén is folytathatnak tevékenységet.

Emlékeztetett: a felsőoktatási intézmény vezetése a legutóbbi törvénymódosítást követően kiegészült a kancellári rendszerrel, így ma már az intézmények vezetése a rektor, a kancellár és az intézmény vezetői testülete, a szenátus működésére épül. A törvény módosítása - figyelemmel a kancellár már részletezett feladataira - a rektor felelősségi körét, hatáskörét pontosítja a kancellár feladataival összhangban - jelezte.

Beszámolt arról, hogy a módosítással az állami felsőoktatási intézményben az intézményi stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából egy új testületet, a konzisztóriumot javasolják létrehozni. A konzisztóriumnak tagja lenne a rektor és a kancellár, valamint az intézményi profilhoz igazodó további három külső tag.

E tagokat az oktatásért felelős miniszter delegálja a felsőoktatási intézmény társadalmi-gazdasági környezete meghatározó szerveinek, az érintett felsőoktatási intézménynek, valamint a hallgatói önkormányzat véleményének kikérése mellett - fejtette ki, hozzátéve: a módosítás az új testület szabályozásával párhuzamosan differenciálja a felsőoktatási intézmény irányításában részt vevők hatáskörét: míg a kancellár a szenátus hatáskörébe tartozó kérdésekben is egyetértési jogot gyakorol, addig a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben erre nem lenne jogszabályi hatásköre.

Rögzíti a változtatás a mesteroktató alkalmazásának feltételeit, s azt, hogy elsődleges feladata a hallgatók gyakorlati képzése lehet, ezzel is erősítve a hallgatók vállalati-szakmai ismeretei megszerzésének lehetőségét.

A módosítás javaslatot tesz arra, hogy a teljes munkaidőből (azaz a heti 40 órából) hány órát kell fordítani egyes oktatói munkakörökben a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására, vagyis mennyi a tanításra fordított idő minimuma. E minimum legfeljebb negyven százalékkal megemelhető, illetve legfeljebb huszonöt százalékkal csökkenthető. Az oktató munkaidejének legalább húsz százaléka a tudományos kutatás - illetve művészeti vagy sportszakmai tevékenység - folytatására szolgál. 

A határon túli magyarokkal kapcsolatos oktatáspolitikai célhoz igazodóan az oktató az őt foglalkoztató felsőoktatási intézmény hozzájárulásával munkaköri feladatait az oktatásért felelős miniszter által határozott időre - legfeljebb öt évre - külföldi székhelyű magyar nyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti - tért ki egy másik pontra.

A hallgatókat érintő szabályok közül Palkovics László kiemelte, hogy növekedik az átsorolás követelménye az állami ösztöndíjjal támogatott képzés és az önköltséges képzés között. A javaslat az összegyűjtendő kreditek számát 15 helyett 20 kreditben határozza meg és további feltételként - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - intézményi szervezeti és működési szabályzatban megállapított tanulmányi átlagot ír elő.

Szintén a hallgatókat segíti az az intézkedés, melynek keretében beépül a felsőoktatási képzésbe az idegennyelvi tanulmány követelményének elvárása. A javaslat alapján a hallgatók a szakhoz előírt összes krediten túl, annak tíz százalékáig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat vehetnének fel - közölte az államtitkár.