„Kevesebb diplomást, nagyobb Békemenetet”, „Köszi a tandíjat, a kivándorlást, Fidesz-KDNP”, „A háború: béke, a...
„Kevesebb diplomást, nagyobb Békemenetet”, „Köszi a tandíjat, a kivándorlást, Fidesz-KDNP”, „A háború: béke, a szabadság: szolgaság, a tudatlanság: erő” – ilyen feliratú molinókat lógattak le a Nyugati téri felüljáróról a Hallgatói Hálózat tagjai. A hallgatói szervezet negyed négyre időzítette akcióját, akkor vonult át a Nyugati téren a Békemenet, amely negyed három után indult a Széna térről, a résztvevők a Kossuth térre tartottak, ahol felszólal Balás-Piri László 1956-os szabadságharcos, fellép a Ghymes együttes, és beszédet mond Orbán Viktor.
Körülbelül tíz-tizenként egyetemista gyűlt össze a Nyugati téri felüljárón, amelyet a rendőrök az autók elől lezártak ugyan, de gyalog végig lehet rajta menni. Az eduline tudósítója szerint a Békemenet résztvevői közül többen azt kiabálták a hallgatóknak, hogy "kevesen vagytok", "fizessetek az oktatásért", "antimagyarok", "mennyi pénzt kaptok ezért", de többen integettek a Hallgatói Hálózat tagjainak.
"Azért vagyunk itt, mert ilyen rendezvények szervezésére van pénz, miközben az oktatásból folyamatosan milliárdokat vonnak ki" - mondta tudósítónknak Fogl Márton, a Hallgatói Hálózat egyik tagja, aki szerint azért választottak Orwell-idézetet, mert "a Békemenet nem a békéről, hanem a megosztottságról szól", a "tudatlanság: erő" részlet pedig "a mai magyar helyzetről szól, a kormány célja a tudatlanság, mert úgy könnyebb manipulálni az embereket".
A rendőrök fél négy után igazoltatták az egyetemistákat, majd leküldték őket a felüljáróról arra hivatkozva, hogy balesetveszélyes, ezért senki nem tartózkodhat ott. Az eduline úgy tudja, a hallgatói szervezet a következő hónapokban több megmozdulást tervez.
Mit akar a Hallgatói Hálózat?
A többségében budapesti egyetemek hallgatóiból és oktatóiból álló csoport 2011 tavaszán jött létre – azután, hogy kiszivárgott egy olyan minisztériumi rendelet, amely az állami egyetemek és főiskolák számát a jelenlegi felére csökkentette volna, megszüntetve többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, az Óbudai Egyetem, valamint a kaposvári és a győri egyetem önállóságát.
Első demonstrációjukat a Fővám téren tartották, 2011 októberében csatlakoztak a szakszervezetek D-Day tüntetéssorozatához, egyik tagjuk a Milla tavaly október 23-i tüntetésén is felszólalt, január 20-án pedig bekiabálásokkal zavarták meg az Oktatási Hivatal elnökének beszédét az Educatio kiállításon. A legnagyobb figyelem azonban februári akcióikat övezte: február 15-én ezer-ezerötszáz egyetemista tüntetett a kormány felsőoktatási tervei, az államilag finanszírozott keretszámok megvágása és a magyarországi munkavállalásra kötelező hallgatói szerződések bevezetése ellen.
A demonstráció végén körülbelül száz-százötven hallgató elfoglalta az ELTE jogi karának nagyelőadóját, ahol ultimátumot adtak a kormánynak: ha nem vonják vissza a 2012-es keretszámokat, újabb tüntetéseket szerveznek. Egy héttel később az ELTE bölcsészkarának egyik termét foglalták el, márciusban rövid demonstrációt tartottak az erőforrás-minisztérium Szalay utcai épülete előtt, májusban pedig ülősztrájkot tartottak a Semmelweis Egyetem rektori hivatalában, így követelték Schmitt Pál doktori címének megvonását.