A közvélemény előtt védhetetlenek a túlkoros hökösök Felsőoktatás
Eduline

A közvélemény előtt védhetetlenek a túlkoros hökösök

Egyelőre nem tudni, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megtámadja-e a túlkoros hökösöknél alkalmazott 4 éves korlátot tartalmazó jogszabályt, de addig is patikamérlegen mérik szavaikat. Határozott kiállás egyelőre nincs az örök egyetemistának számító hökösök mellett, hiszen szinte védhetetlen lenne a hallgatói közvélemény előtt is, ha valaki 12 évnyi höközés után is az egyetemen akar maradni vezető pozícióban. Patikamérlegen mérik szavaikat.

Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke.

Már a 2015. év szeptemberében hatályba lépett, a hökös tisztségviselők mandátumának 4 évben való maximalizálása előtt létrehozott egy Etikai Chartás és egy Választási Kódexet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A kódexben meghatározták azt az elvet - egyfajta ajánlásként -, hogy 4 évnél tovább ne válasszák újra a vezető hökös tisztviselőket.

Az EMMI ebből is merítve egy általánosabb szabályt alkotott, melyet befoglalt a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvénybe. Ez fél évvel később jogértelmezési vitát szült a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a több mint egy évtizede hököző Török Márk vezeti az egyetem hallgatói önkormányzatát. Törököt a rektor miután a sajtón keresztül értesült a változásokról és mérlegelték az EMMI álláspontját, megsemmisítette az elnökválasztás eredményét.

Leválthatják-e a szegedi hallgatók a túlkoros EHÖK-elnököt?

Négy lehetséges módja van, hogy Török Márk távozzon pozíciójából a szegedi EHÖK-ben. Érdekes módon pont a hallgatók távolíthatják el a legnehezebben az évtizedes hököst. Íme a kisokos a magyar egyetemi demokráciához. Török Márk bíróságon tervezi megtámadni azt a rektori határozatot, amely a felsőoktatási törvény szerint megsemmisítette legutóbbi, 2015.

Megkerestük Gulyás Tibort, a HÖOK elnökét, hogy a minisztérium által elfogadott, eddig bíróság által felül nem írt gyakorlat mennyiben egyezik a HÖOK korábbi szabályozásának szándékával. Gulyás szerint ők olyan szabályt alkottak, mely egyértelműen csak 2015. szeptember 1. utáni hökös évekre alkalmazható. Bár nem kívánt belemenni részletes jogi érvelésbe, de érzékeltette, hogy a minisztérium visszaható hatállyal alkalmazza az új törvényt.

Ennek az elnök szerint olyan veszélye lehet, hogy hatalmas fluktuációt indít be a hallgatói önkormányzaton belül, vagyis nem lesz lehetőségük a tapasztalt képviselőket és tisztségviselőket pótolnia a szervezeteknek. Arra egyelőre nem kívánt reagálni, hogy az Alkotmánybíróságon kívánják-e megtámadni a törvényt. Erre pedig szükség lenne, hogy egyértelmű helyzetet teremtsen az ország több száz hallgatói önkormányzata számára, hogy kik lehetnek megválasztható, illetve újraválasztható képviselők.

A vezető tisztségviselő fogalmának rögzítését a kodifikátorok nem támogatták, akkoriban ők értelmezési problémákra hivatkoztak. Erről azért adok tájékoztatást, mert a mi meglátásunk szerint a fogalom bevezetése sokat segített volna az intézmények működésében képviseleti szempontból, hiszen arra a körre értelmezte volna a korlátozást, ahol ez valóban indokolt, ráadásul egyértelmű formában.

 - reagál Gulyás. Azért fontos az érintettek pontos körülhatárolása, mert így kizárható lett volna egy szerű képviselőre - ahol más súlya van egy mandátumnak - a törvény alkalmazása. Ez az Eduline által bemutatott Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnökénél jelent igazán problémát, aki több mint 4 év höközés után lett Körösparti Péer utódja. Bognár István Ádám kapcsán a DEHÖK úgy érvel, hogy az egyszerű kari képviselő nem "tisztségviselő", mert azok a saját alapszabályuk alapján csak a vezető hökös lehetnek. Azonban a hökösökre általános érvényű rendelkezés kapcsán visszás, hogy egy egyetemi alapszabály próbálná felülírni a törvény betűjét azzal, hogy maga határozza meg, hogy kire érvényes a törvény.

Ennyi erővel megtehetné az alapszabály, hogy akár az irodavezető nevezik meg tiszviselőnek, míg a DEHÖK elnökét nem.

Amennyiben az intézményekben történő vizsgálatok eredményeképp az EMMI legutóbbi értelmezése nyomán az intézmény a HÖK tisztségviselők valamelyikével szemben eljár, úgy az ő képviseletükben a HÖOK Jogsegély szolgálata segítséget nyújt. A mai napig nem érkezett ezzel kapcsolatos kérelem hozzánk.

- mondta a HÖOK elnöke. Gulyás Tibor megerősítette, mivel a HÖOK legutóbbi tisztújítása még a törvény hatályba lépése előtt volt, így minden mostani tisztviselő kitöltheti mandátumát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.