Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is tagja lett a felsőoktatási rangsorok készítőit összefogó szervezetnek, az IREG-nek. Fábri György az egyetem képviseletében elmondta, mind a rangsorokban, mind az uniós támogatások elosztásánál csúfosan lemaradnak a kelet-európai intézmények - a hiba azonban nem bennük, hanem az egyenlőtlen értékelési rendszerekben van.

Az elismert, nemzetközi és országos felsőoktatási rangsorok készítőit összefogó non-profit szervezet, az Observatory on Academic Ranking and Excellence (IREG) Dániában, az Aalborg Egyetemen tartott konferenciáján először vehetett részt magyar egyetem.

Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara (PPK) Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetője köszöntő beszédében rámutatott, hogy a nemzetközi rangsorok tudományos és nyelvi elfogultságából, illetve a különböző szempontok súlyozásából adódó pontatlanságai jól ismertek a készítők körében. Különösen nagy hátrányokkal jár ez a kelet-európai régióra nézve. Fábri szerint bár a berlini fal leomlásának negyedszázados évfordulóját ünnepeljük, ez idő alatt mégsem csökkent Európa tudományos megosztottsága, a volt szocialista országok lemaradása. "Az Európai Unióban nagy jelentőséggel bíró EKT (Európai Kutatási Térség)-támogatások elosztásában egy elképesztően egyoldalú gyakorlat figyelhető meg" - mondta el beszédében. "Míg a volt szocialista blokk tudósai összesen 74, addig a nyugati tudósok 3014 pályázatot nyertek el" - fejtette ki, megjegyezve, hogy a magyar nyertesek kiemelkedő aránya nem feledtetheti el a régiót érő egyenlőtlenséget.

Ez a jelenség jól szemlélteti a Máté-hatást, Robert K. Merton világhírű tézisét: azok az emberek, akik már nevet szereztek maguknak, és jelen vannak a tudományos életben, még több lehetőséget kapnak azokhoz képest, akiknek nincs semmijük, és akik így fokozatosan egyre jobban lemaradnak" - magyarázta Fábri.

A helyzet javítására Fábri három új szemponttal egészítené ki a rangsorok készítésénél figyelembe vett tényezőket. Az egyik, hogy fel kell ismerni azokat az értékeket, amelyek eddig nem jelentek meg a rangsorokban. Ilyen például a tanárképzés, vagy az intézmények gazdasági és kulturális hatása. Az ELTE példáját hozta fel, hiszen az egyetem hiába felelős az ország pedagógus- és jogászképzésének oroszlánrészéért, ez az eredmény a nemzetközi publikációs listákban egyáltalán nem jelenik meg, így nem is keltheti fel a nemzetközi érdeklődők figyelmét. Az ELTE-n zajló tudományos munkának mindössze 30 százaléka zajlik a nemzetközi tudományos élet szeme előtt.

Emellett figyelembe kell venni, hogy az egyetemi munka elsődlegesen az előadótermekben és szemináriumokon zajlik, az oktatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a kutatás helyett. Harmadszor: nem csak azt kellene figyelembe venni, ki szakítja át a célszalagot, hanem azt is, ki honnan indult.

Az egyetlen dolog, ami számít az Olimpiai játékokon, hogy ki ér először a célvonalba: ez pusztán a gyorsaságot méri, arról megfeledkezik, hogy milyen pénzügyi háttérrel és milyen körülmények között zajlott az edzés. Ugyanakkor, ha egy professzor remek eredményt tud elérni még szerény támogatással is, akkor ő valószínűleg rendelkezik olyan alkalmazkodóképességgel és találékonysággal, ami az oktatásban és a kutatási projektek megvalósításában is hasznos" - fogalmazott Fábri, rámutatva, hogy a rangsorok kialakításánál vegyék figyelembe az egyes intézmények lehetőségeit is.

Hozzátette, hogy az egyetemi rangsorok az erős kritikák ellenére is már velünk fognak maradni, így a készítőknek mindent meg kell tenniük azért, hogy reálisabb képet fessenek egy egyetem kiválóságáról.

Magyar egyetemek nemzetközi rangsorokon

U.S. News: A világ legjobb egyetemei közé került az ELTE. Leideni rangsor: Öt magyar intézmény a legjobbak között. Eduniversal: Magyar mesterszakok a legjobbak között. Quacquarelli Symonds: Taroltak a magyar egyetemek. További egyetemi rangsorok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!