Ezek a főiskolák egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kapnak Felsőoktatás
eduline/mti

Ezek a főiskolák egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kapnak

Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló...

Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló fiatalok szempontjából, ha a magán-felsőoktatásba jelentkezőket kizárják az állami támogatásból, miközben egyenlő működési feltételeket írnak elő az állami és magánintézmények számára - olvasható a Világgazdaságban. Melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek nem kapnak állami támogatást, mert magán- vagy alapítványi kézben vannak? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A lap hétfői számában a rektor kifejtette: "azzal, hogy az állami akkreditációt megszereztük, ugyanúgy érvényes ránk minden szabály és kötelezettség, mint a többiekre. De hiába van esetleg lényegesen jobb infrastruktúránk, magas színvonalú képzésünk, a kiváló képességű, de kevésbé tehetős hallgatóknak nincs igazi esélyegyenlőségük ezt kihasználni."

Szavai szerint az állami költségvetés szempontjából a magánintézményekben megszerezhető diploma sokkal kevesebbe kerül, mint ugyanez az állami intézményekben.

Hangsúlyozta, hogy aki ugyanazt az akkreditált szolgáltatást nyújtja, mint az állami intézmények, ott indokolt, hogy a hallgató is kaphasson hasonló állami támogatást. "A támogatottak arányán lehetne vitatkozni, de jelenleg senki nem kap semmit" - mondta, megjegyezve, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények, például a vatikáni szerződés értelmében, kapnak állami támogatást.

"Az állam elvileg bárkinek adhatna támogatást. Elfogadjuk, hogy legyenek feltételek, de a fenntartó kiléte ne legyen szempont, ezt ugyanis diszkriminatívnak gondolom. Összekötik a lábunkat, és úgy kell táncolnunk" - mondta a BKF rektora.

„Hallgattunk eddig eleget” – egyetemisták az 1956-os forradalomban Campus life Kurucz Tünde

„Hallgattunk eddig eleget” – egyetemisták az 1956-os forradalomban

1956. október 23-án délelőtt még megtartották az órákat a BME-n, az ELTE rektori tanácsa kiállt a diktatúra ellen tüntetést szervező hallgatók mellett és az egyetem oktatói a diákokkal együtt vonultak a békésnek induló demonstráción, mely végül az ÁVH sortüze után a Magyar Rádió épületének elfoglalásához vezetett.