Ezek a főiskolák egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kapnak Felsőoktatás
eduline/mti

Ezek a főiskolák egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kapnak

Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló...

Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint diszkriminatív a továbbtanuló fiatalok szempontjából, ha a magán-felsőoktatásba jelentkezőket kizárják az állami támogatásból, miközben egyenlő működési feltételeket írnak elő az állami és magánintézmények számára - olvasható a Világgazdaságban. Melyek azok a felsőoktatási intézmények, amelyek nem kapnak állami támogatást, mert magán- vagy alapítványi kézben vannak? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A lap hétfői számában a rektor kifejtette: "azzal, hogy az állami akkreditációt megszereztük, ugyanúgy érvényes ránk minden szabály és kötelezettség, mint a többiekre. De hiába van esetleg lényegesen jobb infrastruktúránk, magas színvonalú képzésünk, a kiváló képességű, de kevésbé tehetős hallgatóknak nincs igazi esélyegyenlőségük ezt kihasználni."

Szavai szerint az állami költségvetés szempontjából a magánintézményekben megszerezhető diploma sokkal kevesebbe kerül, mint ugyanez az állami intézményekben.

Hangsúlyozta, hogy aki ugyanazt az akkreditált szolgáltatást nyújtja, mint az állami intézmények, ott indokolt, hogy a hallgató is kaphasson hasonló állami támogatást. "A támogatottak arányán lehetne vitatkozni, de jelenleg senki nem kap semmit" - mondta, megjegyezve, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények, például a vatikáni szerződés értelmében, kapnak állami támogatást.

"Az állam elvileg bárkinek adhatna támogatást. Elfogadjuk, hogy legyenek feltételek, de a fenntartó kiléte ne legyen szempont, ezt ugyanis diszkriminatívnak gondolom. Összekötik a lábunkat, és úgy kell táncolnunk" - mondta a BKF rektora.

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek Érettségi-felvételi Gál Luca

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek

A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.