Bár a kormány mostanában ezt megkérdőjelezni látszik, az adatok továbbra is azt mutatják, hogy a diploma megszerzése egyenes arányban áll a jobb megélhetéssel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a diplomások bérelőnye kimagasló a diploma nélküli munkavállalókhoz képest, átlagban legalább kétszerese még az érettségizettek bérének is. De még a diplomások között is van jelentős különbség: főiskolai papírral ugyanis jócskán kevesebb a kereset, mint egyetemi diplomával. A KSH adatai szerint az alacsony keresetűek között – akiknek a bruttó átlagkeresete nem éri el a keresetek átlagának kétharmadát – alig található diplomás, az érettségizettek egyötöde viszont ebbe a körbe esik.

A diplomások között nagyon kevés a munkanélküli, álláskereső is. A 2008-as válság után a munkanélküliségi arány magasba szökött, s ez a diplomásokra is kihatott. 2010-ben a főiskolát végzettek 5,2, az egyetemet végzetteknek pedig a 3,7 százaléka volt munka nélkül. Mára, akárcsak az egész nemzetgazdaságban, közöttük is jelentősen csökkent a munkanélküliség. 2015-re a főiskolát végzetteknél 3, az egyetemet végzetteknél pedig 2 százalék alá csökkent ez az arány. A középfokú iskolát végzettekkel, illetve az érettségizettekkel szemben a diploma ebből az aspektusból is sokat ér, hiszen a középfokúaknál 7 százalék körül állandósult a munkanélküliek aránya. A 15–64 éves korosztályban a felsőoktatásban végzettek foglalkoztatási rátája megközelíti a 85 százalékot, míg a középfokú végzetteké 70 százalék körül van.

Hasonlóak az arányok a pályakezdőknél is: közülük a diplomás álláskeresők száma negyede a középiskolát végzettekének. A diploma megszerzése után a végzettek pár hónapon belül el tudnak helyezkedni, persze van, akinek szinte azonnal lesz munkája, s van akinek 5-6 hónapot is várnia kell rá. Ez attól s függ, mennyire ragaszkodnak a végzettek ahhoz, hogy tanult szakmájukban vagy diplomás munkakörben helyezkedjenek el.

A diplomások egy része nem talál magának a végzettségének és képzettségének megfelelő állást, s ez minden szakterületre igaz. Általában azonban azok, akik váltani kényszerülnek, realizálni tudják a diplomának köszönhető bérelőnyt, azaz a keresetük nem nagyon marad el azokétól, akik a tanult szakmájukban, diplomát igénylő munkahelyen helyezkednek el.

Az informatikában, az egészségügyben, a jogászok és a mérnökök között az átlagosnál jóval kevesebb a pályaelhagyás, megfelel egymásnak a végzettség és a munkahely. Azonban kevesen vállalkoznak közülük a mesterképzésre, így egyre kevesebb magasan kvalifikált informatikus kerül ki a felsőoktatásból, s ez idővel a gazdaságban problémát okozhat.

A mérnökök szintén jó helyzetben vannak, de ez nem mondható el az egészségügyben, pedig ott az elvándorlás miatt állandósult a munkaerőhiány. A nagy létszámban végző bölcsészek minden kormányzati antipropaganda ellenére sem a romkocsmákban merengenek. Kétségtelen, hogy ők választanak munkahelyet a legszélesebb körben, ám a végzettségüket is sokrétűen tudják hasznosítani. Egy kutatás szerint 146 diplomás foglalkozásból 99-ben találtak bölcsészeket. Volt köztük rendszergazda, adótanácsadó, de polgármester és újságíró is.