Az iskolai és munkahelyi teljesítménykényszer, a hagyományos családmodell eltűnése, a segítségkérés miatti...
KAIST, az egyik legjobb dél-koreai egyetemen. 2011-ben több hallgató lett öngyilkos
Az iskolai és munkahelyi teljesítménykényszer, a hagyományos családmodell eltűnése, a segítségkérés miatti szégyenérzet, és a problémák ebből eredő elhallgatása egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a fejlett országok körében jelenleg Dél-Koreában a legmagasabb az öngyilkossági ráta.
A sztoicizmust, vagyis a szenvedések és megpróbáltatások közepette az állhatatosságot és a dolgok szenvedélymentes, bölcs tudomásulvételét hirdető dél-koreai társadalomban naponta ötvenen vetnek véget életüknek. A szöuli egészségügyi minisztérium szeptember elején közzétett jelentése szerint 100 ezer lakosra 33,8 öngyilkosság jut (2009-es adat), amivel az ázsiai ország bőven lekörözi az e tekintetben második helyen álló Magyarországot (23,3) és Japánt (22,2).
"Egy nagyon sokat idegeskedő társadalomról van szó, ahol az anyagi siker elérése óriási teherként nehezedik az emberek lelkére" - vélekedik Li Dong Vu pszichiáter, a dél-koreai elme- és idegkórtani társaság szóvivője. Hozzátette, az ország nagy árat fizet a gazdasági sikerességért, mind az iskolákban, mind pedig a munkahelyeken szinte elviselhetetlen az elvárt siker miatti nyomás.
2011-ben az egyik elitegyetemen négy hónap alatt négy diák és egy professzor lett öngyilkos - ez ráirányította a figyelmet arra, mennyire túlterheltek és feszültek a dél-koreai hallgatók és diákok, az egyetemi helyekért ugyanis komoly harc folyik. Az oktatási minisztérium adatai szerint 2010-ben három általános iskolás és 143 középiskolás vetett véget az életének.
A szöuli kormány igyekszik kezelni a problémát, s tett már néhány gyakorlati lépést a jelenség visszaszorítására: a metrók peronjaira például automata ajtókat szereltek fel, hogy senki ne tudjon a sínekre ugrani, illetve térfigyelő kamerákkal kezdték felszerelni a fővárosi hidakat, amelyeket szintén sokan keresnek fel azért, hogy véget vessenek életüknek. Az állam ezenkívül rajta tartja a szemét azokon az internetes oldalakon, amelyekről gyanítja, hogy végzetes tippeket adhatnak az elkeseredetteknek.
Márciusban a szöuli parlament elfogadott egy, az "életet tisztelő kultúra" erősítését célzó törvényt is, amely rendelkezik egyebek mellett arról, hogy végezzenek a témában nagyszabású nemzeti kutatást, legyen a nap 24 órájában hívható lelki segélyszolgálat, illetve hogy az öngyilkosságok megelőzése céljából hozzanak létre az ország több pontján a rászorulóknak segítségnyújtó központokat.
