Azért nem adták ki az abszolutóriumot a hallgatóknak, mert rossz volt az átlaga Felsőoktatás
eduline/mti

Azért nem adták ki az abszolutóriumot a hallgatóknak, mert rossz volt az átlaga

Új, egyértelműbb szabályokat vezetnek be az abszolutórium kiadására. Volt ugyanis olyan egyetem, ahol nem a vizsgák teljesítéséhez, hanem tanulmányi átlaghoz kötötték.

Az ombudsman kezdeményezésére új, egyértelműbb szabályokat fogalmaznak meg az abszolutórium kiadásával kapcsolatban. Egy vizsgálat során ugyanis rájöttek, a szabályozás „túlterjeszkedett a felhatalmazáson”, így volt olyan egyetem, ahol az abszolutórium kiadását nem a vizsgák teljesítéséhez, hanem tanulmányi átlaghoz kötötték. A Budapesti Corvinus Egyetem a hallgatókat a már egyébként sikeresen letett vizsgák megismétlésére kötelezte, sőt, volt, akinek félévet kellett ismételnie.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár az ombudsman kérésére hatályon kívül helyeztette a kormányrendeleti szabályozást, az új részletszabályokat pedig úgy alakították ki, hogy a felsőoktatási intézmények ne értelmezhessék a jogalkotói akarattól eltérően. Vizsgálatot is indítottak és kiderült, hogy a Pannon Egyetem is alkalmaz a Budapesti Corvinus Egyeteméhez hasonló aggályos gyakorlatot.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.