Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) kedden az állami ösztöndíjas hallgatókkal...

Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) kedden az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet, a testület szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg. Ez lett volna Európa legszigorúbb hallgatói szerződése, hasonló rendszer egyedül Fehéroroszországban működik, de még ott is puhábbak a szabályok, mint itthon lettek volna - a témáról bővebben itt olvashattok.

A testületnél az alapvető jogok biztosa kezdeményezte a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek, továbbá a 2012. augusztus elsején hatályba lépő, az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését.

Időben szóltak

Szabó Máté ombudsman a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kérésére fordult Alkotmánybírósághoz - mondta az MTI-nek Nagy Dávid, a HÖOK elnöke, aki szerint ezt a procedúrát elkerülhette volna az oktatási államtitkárság, ha már korábban is hallgattak volna rájuk.

A törvény kifogásolt szabályai felhatalmazzák a kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályokat. A kormányrendelet ennek megfelelően részletesen rendelkezik a hallgatói szerződések tartalmáról, a felek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a szerződés megsértésének következményeiről. A szabályozás szerint az ösztöndíjas hallgatók az oklevél megszerzését követően kötelesek húsz éven belül a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban hazai munkaviszonyt létesíteni és fenntartani.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti.

A testület kifejtette azt is, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Mindezt az Ab szerint törvényben kell meghatározni, ezért az Alkotmánybíróság a kormányrendeleti szabályozásra adott törvényi felhatalmazást, és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette. Így a kormányrendelet nem lép hatályba.

A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.