Itt a 2017-es felsőoktatási rangsor: miért ilyen eredményeket szereznek a magyar egyetemek? Felsőoktatás
Eduline

Itt a 2017-es felsőoktatási rangsor: miért ilyen eredményeket szereznek a magyar egyetemek?

Nyilvánosságra hozták az Academic Ranking of World Universities listát, ismertebb nevén az ARWU-rangsort. A legjobb nyolcszáz közé három magyar egyetem került. De miért nem tudja megelőzni az ELTE és a szegedi egyetem a varsói egyetemet vagy a prágai Károly Egyetemet?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet is az 501-600. kategóriába sorolták a 2017-es ARWU-rangsor készítői, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 701-800. helyen végzett a legfrissebb listán.

Az ELTE és a szegedi egyetem néhány évvel ezelőtt még jobb minősítést kapott, 2012-ben az ELTE-t például a 301-400., Szegedet a 401-500. helyre sorolták, 2015-ben már mindkét felsőoktatási intézmény a 401-500. helyen szerepelt.

De miért "csak" a legjobb hatszáz közé került az ELTE és a szegedi egyetem?

A nemzetközi rangsorokat lényegében három tényező - tudományos publikációs tevékenység, nemzetközi presztízs, külföldi hallgatói érdeklődés - alapján állítják össze, az ARWU készítői többek között a Nobel- és Fields-díjas volt hallgatókat és oktatókat, a tudományos munkák idézettségét veszik figyelembe. Ez pedig eleve kijelöli azoknak az intézményeknek a körét, amelyeknek van esélyük felkerülni a listára. Úgy tűnik, itthon az ELTE-Szeged-BME ez a kör.

"Az ELTE tudományos adottságai (tudományos minősítéssel rendelkező oktatói-kutatói létszám, doktori képzés) kiemelkedőek magyar szinten, így a hazai intézmények közötti vezető pozíciója nem meglepetés, de összevetve a versenytárs külföldi intézményekkel, ezek a kapacitások már egyáltalán nem látszanak elégségesnek" - írja Az egyetem értéke című, idén megjelent könyvében Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánhelyettese, hozzátéve: a Varsói Egyetem például 3500, a Prágai Egyetem 4600 oktatóval rendelkezik, ami az ELTE oktatói létszámának több mint két-háromszorosa, de a költségvetésük is több mint háromszorosa.

Fábri György szerint "valóban fordulatértékű támogatásnövelés" nélkül kizárt, hogy bármelyik magyar egyetem bármelyik nemzetközi felsőoktatási listán az első kétszáz közé kerülhet, de még a 200-300. hely elérése sem reális. "Az ebben a mezőnyben található egyetemek költségvetése is már általában legalább a négy-ötszöröse bármelyik magyar egyetemének, képzési és kutatási kínálatukban vagy van olyan terület, amely kiemelkedő, világszínvonalú, vagy egységesen magas és multidiszciplináris a kínálatuk, a nemzetközi beágyazódásukat pedig országuk kedveltsége, potenciálja is erősíti" - olvasható a tanulmányban.

Melyik a legjobb magyar egyetem? Ilyenek az eredmények a globális rangsorokban

Többször is elhangzik mostanság, "melyik a legjobb magyar egyetem?", hivatkozva különféle rangsorokra. A kérdés értelmezhetetlenségét több helyen bemutatták már, ehelyett egy használhatóbb felvetést javasolva: miképpen szerepelnek a magyar egyetemek a globális rangsorokban? Ez nyilván csak részben jellemzi a teljesítményüket, sokkal inkább mutatja a mai felsőoktatás leghatékonyabb média-kommunikációs felületén, a rankingekben elfoglalt helyüket - olvasható az ELTE Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának elemzésében.

 Szakterületi listák: jobb a helyzet

"A szakterületi listákon sokkal jobb a  helyzet, hiszen például a matematikai területen az ELTE a legjobb posztszocialista országból figyelembe vett egyetemként a 101-150-es csoportban, a BME a 201-300 közöttiben szerepel. Fizikában az ELTE és a Debreceni Egyetem a 201-300 között (elmaradva a cseh, szlovák és szerb egyetemi pozícióktól) található, míg kémiából, földtudományokból, ökológiából nem találni magyar egyetemet. Az orvosi tudományokban a Semmelweis Egyetemnél a térségben csak a Károly Egyetem kap jobb minősítést, de a gyógyszerkutatásokban a szegedi orvoskar is figyelmet kap a 4001-500-as csoportban. A Semmelweis Egyetem az élettudományokban is jelen van. A műszaki tudományokban az informatika, elektronika, mechanika, anyagtudomány területén a Műegyetem jegyzett listaszereplő" - írja a friss ARWU-rangsorról Egyetemi polgár nevű oldalán Fábri György.

Hozzáteszi: a társadalomtudományokban az észrevehetőségünk még csekélyebb: a közgazdaságtanban a CEU a 151-200-as csoportban található egy román intézménnyel, a politikatudományokban a 101-150 között egy észttel közösen.

Harvard, Stanford, Cambridge

A 2017-es ARWU-rangsort egyébként a Harvard vezeti, de dobogós helyet szerzett a Stanford és a Cambridge is. A lista összeállítói a Massachusetts Institute of Technologyt (MIT) a negyedik, a Berkeley-t az ötödik helyre sorolták.

A Harvard. Ismét vezeti az ARWU-rangsort

A top tízbe kizárólag brit és egyesült államokbeli egyetemek kerültek, a hatodik a Princeton, a hetedik az Oxford, a nyolcadik a Columbia, a kilencedik a CalTech, a tizedik pedig a chicagói egyetem.

Nagy-Britannia és az Egyesült Államokon kívül csupán egy ország felsőoktatási intézményét sorolták a húsz legjobb közé: a svájci Swiss Federal Institute of Technology Zurich a 19. helyen végzett.

Itt a friss egyetemi világrangsor: hat magyar került fel a 2018-as listára

Ismét hat magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb, 2018-as felsőoktatási világrangsorára, amelyet ebben az évben is a Massachusetts Institute of Technology vezet. A hat szempont alapján összeállított listán Magyarországról a legjobb eredményt a szegedi egyetem érte el.

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.