2024 legérdekesebb matematikai felfedezéseiről szóló összeállításba is beválogatták a tanulmányt.
A Scientific American címlapjára került a Műegyetem oktatóinak felfedezése – tette közzé a hírt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A BME kutatói ősszel publikálták kutatásukat egy új univerzális formaosztályról. A Gömböc egyik feltalálójaként is ismert Domokos Gábor vezetésével azonosították az új formaosztályt, amelyet „lágy celláknak” neveztek el. A modellek érdekessége, hogy hézagok és éles csúcsok nélkül töltik ki a teret.
A publikációt hamar felkapta a nemzetközi sajtó is. Több tudományos magazin felkereste Domokos Gábort, közölték a felfedezés főbb megállapításait, és még a California College of Arts építész hallgatóihoz is eljutott, akik egy alkotói projektet építettek a magyar szakemberek elméletére.
A lágy cellák legfrissebb megjelenéséről pedig a Scientific American gondoskodott, amelynek decemberi számában nyolcoldalas írás mutatja be Domokos Gábor és társai tanulmányát:

A Scientific American lapban megjelent publikáció
A nyolc oldalas bemutatás mellett pedig a lap címlapjánis szerepel a felfedezés a négy kiemelt téma egyikeként "A New Kind of Shape" néven.

A borító jobb felső sorkában, első helyen szerepel a magyar felfedezés
Az év végén pedig a szerkesztők beválogatták a Scientificamerican.com-on megjelent, 2024 legérdekesebb matematikai felfedezéseiről szóló összeállításba, amiben nem máshova, mint a lista első helyére került a felfedezés.
Az 1845-ben alapított SciAm a leghosszabb ideje folyamatosan megjelenő tudományos magazin az Egyesült Államokban. Több mint 150 Nobel-díjas tudósnak jelent már meg benne cikke, Thomas Edisontól Marie Curie-n és Albert Einsteinen át Stephen Hawkingig.